1910 báró Rau Gottlob (1861-1921) zsidó származású magyar kőszénbányaigazgató, szabadkőműves, későbbi szabadkőműves nagymester aláírása képeslapon, rokonának, Rau Lina részére.
Báró Rau Gottlobot 1901-ben vették fel a Haladás páholyba, 1919-ben választották nagymesterré Bókay Árpád halála után. Szabadkőművessége ellenére az I. világháború alatt és a forradalmak után is szénkormánybiztosként menedzselte az ország energiaellátását.
[Kézirat] Feszty Árpád (1856-1914) festőművész autográf levele ismeretlennek (1910 körül). Kelt: Budapesten, 1910 körül. Egyetlen levél, félbehajtva, három oldalán 40 beírt sorral. Oldalméret: 190x150 mm. Feszty Árpád (1856-1914) festőművész, a Feszty-körkép alkotója, a magyar historizmus megkerülhetetlen alakja. Rövid válaszlevelében egy nem közvetlen vásárlóját tájékoztatja eredetvizsgálati ügyekben; levele egyben Feszty Árpád értékesítési csatornáiról is emlékezetes adatokkal szolgál. A levél szövege: "Igen tisztelt Doktor Úr! / Becses soraira vonatkozólag nem kételkedem abban, hogy a szóban forgó kép tényleg tőlem való. [...] Bár ugyan így látatlanban bajos is ezt állítani, de Fekete úrra ezen képem eladását Muzsla Ádám képkereskedő úr bízta [...] aki tőlem tényleg vett több ízben képet és akit én teljesen megbízható, becsületes embernek ösmerek már hosszabb idő óta [...] és így teljesen kizártnak tartom, hogy itt hamisítványról lehessen szó. / De ha tisztelt doktor úr teljesebben is meg akar győződni, legyen szíves kérem a képet lefényképeztetni, és azt nekem elküldeni; a fényképről teljes biztonsággal tudnék véleményt adni. / Különben magát a képet is el lehetne küldeni [...] keret nélkül [...] nem sokból áll ez sem. // Kiváló tisztelettel maradtam Doktor úrnak tisztelő híve: Feszty Árpád". Jó állapotú lap, hajtogatva.
[Kézirat] Feszty Árpád (1856-1914) festőművész autográf levele dr. Henneberg Géza zombori városi ügyésznek (1912). Kelt: Budapest, 1912. október 12. Egyetlen levél, félbehajtva, két oldalán 18 beírt sorral. Oldalméret: 175x110 mm. Feszty Árpád (1856-1914) festőművész, a Feszty-körkép alkotója, a magyar historizmus megkerülhetetlen alakja, illetve kisebb zsánerképek alkotója. Rövid levelében Henneberg Géza zombori köz- és váltóügyvédet festménye eredetiségéről biztosítja, illetve értékesítési csatornáiról vall. A levél szövege: "Nagyságos dr. Henneberg Géza úrnak. // Bizonyítom, hogy Muzsla Ádám úr tőlem több ízben vett képeket és tanulmányfejeket, és így bizonyára a mostani zombori kiállításon szereplő "Pipázó paraszt" is tőlem való. Tisztelettel: Feszty Árpád. Budapest, 1912. október 10-én". Jó állapotú lap, hajtogatva.
1913 Marczali Henrik (1856-1940) zsidó származású magyar történetíró, egyetemi tanár, névjegykártyája, rajta autográf soraival, de aláírása nélkül, "Kedves Tibor!" megszólítással és köszönet nyilvánítási sorokkal, hogy megküldte a könyvét.
cca 1920-1930 Az Országos Magyar Hadimúzeum Egyesület által kiadott "Nemzeti Ereklye", Nagy-Magyarország vármegyéinek földjéből származó porszemeket tartalmazó "Ércbulla", sorszámozott, névre szóló, 13x31 cm
[Díszoklevél] Gróf Bethlen István országgyűlési képviselő Trianon utáni politikai szerepvállalását magasztaló, köszöntésére készült, pergamenre kézzel festett, illusztrált aranyozott díszoklevél, tekintetes és nagyságos megszólítással. Ismeretlen grafikus műve. (1921 tavasza). [Budapest, 1921 körül]. Színes tusrajz, mérete: 380x300 mm egy 405x325 mm méretű pergamen oklevélen. Kézzel festett, aranyozott díszoklevelünk gróf Bethlen István (1874-1946) jogászt, évtizedes parlamenti jelenléttel bíró országgyűlési képviselőt köszönti, és politikai fellépését méltatja. Az oklevél szövegében sejtetett nemzetmentő szerep vélhetően Bethlen 1919-1920 évi politikai tevékenységéhez kapcsolódik. Az országos politikához 1901-től szabadelvű, függetlenségi párti, majd alkotmányos párti képviselőként csatlakozó Bethlen István 1918-1919-ben nyíltan bírálta Károlyi Mihály kormányát, a Tanácsköztársaság alatt az ellenkormányként működő Antibolsevista Comité vezetője volt, majd az 1920 januári választással ismételten a magyar országgyűlésbe került. "Tekintetes és nagyságos bethleni gróf Bethlen István doktor!" megszólítással induló díszoklevelünk közvetlenül a gróf miniszterelnöki székbe kerülését megelőzően készülhetett; a korszak igazán komolyan vett nevezékrendje szerint a mindenkori miniszterelnöknek ugyanis a nagyméltóságú megszólítás járt, melyet oklevelünk még nem érvényesít. Ennek alapján a Bethlen István jövőbeli nemzetmentő szerepét megelőlegező díszoklevelünk keletkezési idejét közvetlenül az 1921. április 14-i miniszterelnöki kinevezés előtti napokra tesszük. A szenvedélyes nyelven írt méltató oklevél a trianoni döntés által kifosztott nép nevében köszönti az egykor erdélyi fejedelmeket is adó főnemesi család sarját, és kijelenti, hogy a vészterhes órán a bethleni kitartásra és harci erényekre van szükség. Aranyozott kerettel körülvett, kézzel írt oklevelünk bal oldalán ismeretlen művész allegorikus grafikája, mely a székely kopjafákhoz kötözött, bilincsbe kötött paraszti alakok illusztrációja felett a sárkányt legyőző páncélos vitéz figuráját jeleníti meg, tőle jobbra pedig a kettős kereszt által uralt hármas halom motívumával utal az ország helyreállítandó területi integritására. Jó állapotú lap, unikum.
1928 Bp., Szücs István, szül. Frankl Mózes (1867-1953) politikus, helyettes államtitkár, Antall József miniszterelnök anyai nagyapjának autográf aláírása kinevező okiraton, Kobulniczky (Cirill) Cyrill (1882-1949) görögkatolikus kanonok Abaúj-Torna vármegye iskolánkívüli népművelési bizottságának tagjává való kinevezésről, a lap egyik sarka kissé gyűrött, alján kis foltokkal, 34,5x21 cm
1929. jún. 22. Pécs, a Pécs-Baranya FC levelezőlapja a Miskolci Attila FC futballcsapatának: ,,Sorsdöntő, küzdelmes, nehéz napjaikban sok szerencsét és az igéret földjére való bejutást kívánunk [...]", a csapat tagjainak aláírásaival, köztük Tritz Lőrinc (1902-1969), Iváncsics János, stb. (összesen 13 db aláírással)
1930 Zevenaar (Hollandia), Basilides Mária (1886-1946) opera-énekesnő saját kezűleg megírt képeslapja, Rékai Nándor (1870-1943) karmester, zeneszerző részére címezve és hazaküldve
Die Webseite von Darabanth GmbH nutzt Cookies, um Ihnen die bestmögliche Surferfahrung zu garantieren. Durch das Weitersurfen auf dieser Webseite stimmen Sie der Verwendung der Cookies automatisch zu.
Darabanth Auktionshaus GmbH.
![[Kézirat] Feszty Árpád (1856-1914) festőművész autográf levele ismeretlennek (1910 körül). Kelt: Budapesten, 1910 körül. Egyetlen levél, félbehajtva, három oldalán 40 beírt sorral. Oldalméret: 190x150 mm. Feszty Árpád (1856-1914) festőművész, a Feszty-körkép alkotója, a magyar historizmus megkerülhetetlen alakja. Rövid válaszlevelében egy nem közvetlen vásárlóját tájékoztatja eredetvizsgálati ügyekben; levele egyben Feszty Árpád értékesítési csatornáiról is emlékezetes adatokkal szolgál. A levél szövege: "Igen tisztelt Doktor Úr! / Becses soraira vonatkozólag nem kételkedem abban, hogy a szóban forgó kép tényleg tőlem való. [...] Bár ugyan így látatlanban bajos is ezt állítani, de Fekete úrra ezen képem eladását Muzsla Ádám képkereskedő úr bízta [...] aki tőlem tényleg vett több ízben képet és akit én teljesen megbízható, becsületes embernek ösmerek már hosszabb idő óta [...] és így teljesen kizártnak tartom, hogy itt hamisítványról lehessen szó. / De ha tisztelt doktor úr teljesebben is meg akar győződni, legyen szíves kérem a képet lefényképeztetni, és azt nekem elküldeni; a fényképről teljes biztonsággal tudnék véleményt adni. / Különben magát a képet is el lehetne küldeni [...] keret nélkül [...] nem sokból áll ez sem. // Kiváló tisztelettel maradtam Doktor úrnak tisztelő híve: Feszty Árpád". Jó állapotú lap, hajtogatva.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/4/3425160.jpg)
![[Kézirat] Feszty Árpád (1856-1914) festőművész autográf levele dr. Henneberg Géza zombori városi ügyésznek (1912). Kelt: Budapest, 1912. október 12. Egyetlen levél, félbehajtva, két oldalán 18 beírt sorral. Oldalméret: 175x110 mm. Feszty Árpád (1856-1914) festőművész, a Feszty-körkép alkotója, a magyar historizmus megkerülhetetlen alakja, illetve kisebb zsánerképek alkotója. Rövid levelében Henneberg Géza zombori köz- és váltóügyvédet festménye eredetiségéről biztosítja, illetve értékesítési csatornáiról vall. A levél szövege: "Nagyságos dr. Henneberg Géza úrnak. // Bizonyítom, hogy Muzsla Ádám úr tőlem több ízben vett képeket és tanulmányfejeket, és így bizonyára a mostani zombori kiállításon szereplő "Pipázó paraszt" is tőlem való. Tisztelettel: Feszty Árpád. Budapest, 1912. október 10-én". Jó állapotú lap, hajtogatva.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/4/3425161.jpg)
![[Díszoklevél] Gróf Bethlen István országgyűlési képviselő Trianon utáni politikai szerepvállalását magasztaló, köszöntésére készült, pergamenre kézzel festett, illusztrált aranyozott díszoklevél, tekintetes és nagyságos megszólítással. Ismeretlen grafikus műve. (1921 tavasza). [Budapest, 1921 körül]. Színes tusrajz, mérete: 380x300 mm egy 405x325 mm méretű pergamen oklevélen. Kézzel festett, aranyozott díszoklevelünk gróf Bethlen István (1874-1946) jogászt, évtizedes parlamenti jelenléttel bíró országgyűlési képviselőt köszönti, és politikai fellépését méltatja. Az oklevél szövegében sejtetett nemzetmentő szerep vélhetően Bethlen 1919-1920 évi politikai tevékenységéhez kapcsolódik. Az országos politikához 1901-től szabadelvű, függetlenségi párti, majd alkotmányos párti képviselőként csatlakozó Bethlen István 1918-1919-ben nyíltan bírálta Károlyi Mihály kormányát, a Tanácsköztársaság alatt az ellenkormányként működő Antibolsevista Comité vezetője volt, majd az 1920 januári választással ismételten a magyar országgyűlésbe került. "Tekintetes és nagyságos bethleni gróf Bethlen István doktor!" megszólítással induló díszoklevelünk közvetlenül a gróf miniszterelnöki székbe kerülését megelőzően készülhetett; a korszak igazán komolyan vett nevezékrendje szerint a mindenkori miniszterelnöknek ugyanis a nagyméltóságú megszólítás járt, melyet oklevelünk még nem érvényesít. Ennek alapján a Bethlen István jövőbeli nemzetmentő szerepét megelőlegező díszoklevelünk keletkezési idejét közvetlenül az 1921. április 14-i miniszterelnöki kinevezés előtti napokra tesszük. A szenvedélyes nyelven írt méltató oklevél a trianoni döntés által kifosztott nép nevében köszönti az egykor erdélyi fejedelmeket is adó főnemesi család sarját, és kijelenti, hogy a vészterhes órán a bethleni kitartásra és harci erényekre van szükség. Aranyozott kerettel körülvett, kézzel írt oklevelünk bal oldalán ismeretlen művész allegorikus grafikája, mely a székely kopjafákhoz kötözött, bilincsbe kötött paraszti alakok illusztrációja felett a sárkányt legyőző páncélos vitéz figuráját jeleníti meg, tőle jobbra pedig a kettős kereszt által uralt hármas halom motívumával utal az ország helyreállítandó területi integritására. Jó állapotú lap, unikum.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/4/3453285.jpg)
![1929. jún. 22. Pécs, a Pécs-Baranya FC levelezőlapja a Miskolci Attila FC futballcsapatának: ,,Sorsdöntő, küzdelmes, nehéz napjaikban sok szerencsét és az igéret földjére való bejutást kívánunk [...]", a csapat tagjainak aláírásaival, köztük Tritz Lőrinc (1902-1969), Iváncsics János, stb. (összesen 13 db aláírással)](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/4/3442490.jpg)
