[Toldy István]: Mit kell az 1848-iki törvényeken változtatni? Írta 13. [Toldy István]. Pest, 1866. Lauffer Testvérek (Emich Gusztáv ny.) 50 p. Egyetlen kiadás. Toldy István (1844-1879) jogász, író, közíró, Toldy Ferenc irodalomtörténész fia. Szenvedélyes hangon írt politikai vitairatát végzős joghallgató korában, álnéven írta, a műben a 1848-as szabadelvű törvények érvényessége és a birodalmon belüli magyar önállóság fenntartása mellett érvel. Cáfolja azt a közkeletű vádat, hogy az 1848-as áprilisi törvények csupán a forradalmi hevület szellemében készültek volna, úgy gondolja, hogy azok szervesen következnek a korábbi hazai alkotmányos keretekből. Stílusmutatvány: "Való igaz, hogy az európai szárazföld szabadelvű részének Mekkájában, melybe divattá vált zarándokolni járni, hogy az ott eltanultakat máshová átültessék, az alkotmányos Angliában a választásoknál való megvesztegetés oly nagyszerű mérvben jelentkezik, hogy a mienk annak csak miniatur zsebkiadása lehet. [. . .] Hogy Magyarországban nem voltak s nincsenek városok, melyek szabott áron árulják képviseltetési jogukat, hogy nincsenek kerületek, melyek százezrekért adják el, s emberek, kik százezreken veszik meg azt az egy széket a parlamentben - annak egyszerű oka az, mert nem rendelkezünk oly könnyen százezrekkel, mert nincsenek Indiában meggazdagodott nábobjaink, kik egy kis tisztességgel milliókkal fizettetnének meg." Példányunk fűzése meggyengült, a fedőborítók elváltak a könyvtesttől, néhány oldalon aláhúzások. Az első borítófedélen a szerzői álnevet feloldó, ismeretlen kéztől származó kézírásos megjegyzés. Fűzve, sérült, enyhén elszíneződött kiadói borítóban.
Balogh Arthur: A kisebbségek nemzetközi védelme. A kisebbségi szerződések és a békeszerződések alapján. Berlin, 1928. Ludwig Voggenreiter Verlag Magyar Osztálya (Concordia Könyvnyomda és Kiadóvállalat, Bratislava-Pozsony). 329 + [3] p. Első kiadás. Balogh Artúr (1866-1951) jogász, közíró, kolozsvári egyetemi tanár, Kolozs, később Udvarhely megye szenátora a román parlamentben. Főként alkotmányjoggal és államjoggal foglalkozott, kisebbségi jogi munkássága pedig európai viszonylatban is kiemelkedő. Alapvető monográfiájában a Nemzetek Szövetsége által garantált kisebbségi jog történetéről, természetéről és gyakorlatáról értekezik. Példányunk első oldalán régi gyűjteményi bélyegzés, ez utóbbi a belív számos oldalán megismétlődik. Poss.: A Vegyes Döntőbíróságok mellett működő Kormánymegbízottak Hivatala, Budapest. Aranyozott gerincű korabeli félvászon kötésben.
Erdély országának Három Könyvekre osztatott Törvényes könyve. Melly approbata, compilata constitutiokbol és novellaris articulusokbol áll. Mostan újjabban, minden Haza-Fiaknak hasznokra ki-botsáttatott. Kolo'sváratt, 1779. A' Reformatus Collegium Betüivel. [14] + 280 + [2] p.; [6] + 118 p.; [2] + 90 + [64] p.; [14] + 56 p. Kötetünk az erdélyi országgyűléseken hozott törvények és rendelkezések hármas könyve, amelyhez negyedikként ezúttal is csatlakozik az erdélyi szászokra vonatkozó rendelkezések gyűjteménye. Az erdélyi jogok és dolgok zsinórmértékéül szolgáló törvénygyűjtemény részletesen rendelkezik az erdélyi fejedelmek és rendek jogairól és kötelességeiről, az ország négy bevett vallásáról, a jezsuiták kitiltásáról, az öröklésről és más magánjogi kérdésekről, gazdasági és büntetőjogokról, egyes városok és nemzetek részletes jogairól, a kóborlók és káromkodók elleni fellépések módjairól. A döntően magyar nyelven megfogalmazott munka első részét (Approbata constitutiok) II. Rákóczi György kezdeményezésére először 1653-ban adták ki, ez az 1607-1653 közötti időszak országgyűlési törvényeit tartalmazza. A munka második és harmadik része az I. Apafi Mihály által 1669-ban, illetve a Mária Terézia által az 1750-es években megerősített erdélyi törvények és rendelkezések gyűjteménye (Compilata constitutiok, illetve Novellaris articulusok alcímmel). A hármas munka végén részletes, egységes tartalommutató. Az erdélyi jogrend teljességét összefoglaló gyűjteményt példányunk esetén is kiegészítették az erdélyi szász jogokat összefoglaló 'Statuta jurium municipalium Saxonum in Transylvania' című munkával. 1779. évi kolozsvári joggyűjteményünk szerkezete tehát az alábbi rend szerint tagolódik: Első könyv: Approbata constitutiok. Második könyv: Compilata constitutiok. Harmadik könyv: Novellaris articilusok. Negyedik titulus [könyv]: Statuta jurium municipalium Saxonum in Transylvania: Opera Matthiae Fronii revisa, locupleta & edita. Példányunk első előzékén régi tulajdonosi bejegyzések. A kétszínnyomású címlapon és a belív néhány oldalán halvány foltosság, a belív egy levelén apró pótlás, néhány oldalon tulajdonosi bejegyzés. A negyedik, befejező munka utolsó öt levele hiányzik. Aranyozott, enyhén sérült gerincű, enyhén kopott korabeli félbőr kötésben, vörös festésű lapszélekkel, az aranyozott címfelirat a gerincen barna címkén. Jó példány.
Ladányi Gedeon: A magyar alkotmány története. Iskolai kézikönyvül. Debreczen, 1873., Telegdi K. Lajos, 302 p. Harmadik, ujonnan javitott s bővített kiadás. Átkötött félvászon-kötés, kopott borítóval, a címlapon bejegyzésekkel és bélyegzéssel, az elülső szennylapon bejegyzésekkel.
Dr. Edvi Illés Károly: Az anyagi büntető törvények és a sajtótörvény. Bp., 1909. Grill. 850p. Kiadói egészvászon kötésben, néhány lap kijár, javított kötés
A mértékekről, ezek használatáról és ellenőrzéséről szóló 1907. évi V. törvénycikk és a végrehajtására vonatkozó utasítások. Hivatalos kiadás. Bp., 1909, M. Kir. Belügyministerium, 215 p. Egészvászon-kötésben, kissé kopottas borítóval, helyenként foltos lapokkal.
[Berryer, Pierre-Antoine (1790-1868)]: Berryer válogatott törvényszéki beszédei. Ford.: Tóth Lőrinc. Bp., 1887, MTA (Hornyánszky-ny.), 4 sztl. lev.+ 397+(3) p. Kiadói aranyozott egészvászon-kötés, kissé kopottas borítóval, belül jó állapotban, ex libris-szel (Dr. Geyza Csegezy de Csegez).
Corpus decretorum juris hungarici. Decretum generale inclyti regni Hungariae partiumque eidem adnexarum. I-III. köt. Tomus Primus, continens opus tripartitum juris consvetudinarii ejusdem regni, auctore Stephano de Werbőcz ac decreta, constitutiones et articulos serenissimorum et apostolicorum regum ac inclytorum statuum et ordinum regni Hungariae partiumque eidem annexarum a Sancto Stephano usque ad Ferdinandum III. inclusive in publicus eorundem comitiis conclusos et editos. Tomus Secundus, continens decreta, constitutiones et articulos serenissimorum et apostilcorum regum ac inclytorum statuum et ordinum regni Hungariae partiumque eidem annexarum, a Leopoldo Magno usque ad moderna tempora in publicis eorundem comitiis conclusos, et editos. Hozzákötve: Az országbírói értekezlet javaslatai törvénykezés tárgyában. Pest, 1861, Landerer és Heckenast, 45 p. Első kiadás. Magyar nyelven. Nem teljes. Feltehetőleg csak a 11. szám. Tomus Tertius, continens formam processus judicii criminalis, directionem methodicam processus judiciarii, centuriam certarum contrarietatum et dubletatum, articulos juris tavernicalis, observationes processus causarum militaris curiae regiae, juris jurandi formulas varias, diversas regulas juris antiqui, regulad juris patrii, catalogum regum, comitatuum, archi-episcoporum, et palatinorum regni Hungariae, nec non regulamentum militare. Hozzákötve: Index personarum, locorum, et rerum in Corpus Juris Hungarici, a temporibus S. Stephani, primi Hungarorum regis, usque ad annum MDCCCXLIV novissime concinnatus. Budae, 1844-1847-1846, Typis et Sumptibus Typographiae Reg. Universitatis Hungaricae, 2 sztl. lev.+XII + 834 p.; 2 sztl. lev. + 582 p.; 2 sztl. lev.+220+VIII+368 p. Latin és magyar nyelven. Korabeli félbőr-kötések, kopott borítókkal, az I. kötet javított gerinccel, szakadt elülső szennylappal, foltos lapokkal, néhány lapon szamárfüllel, a II. kötet javított, pótolt modern félbőr-kötéssel, néhány lapon nyomdahibás oldalszámozással (617/618 (helyesen(417/418)), 621/622 (helyesen(421/422)), 627/628, 629/630 (helyesen(427/428, 429,430)), 635/636 (helyesen(435/436)),437/444 (helyesen(443/444)), 645/646, 647/648, 649/650, 651/652 (helyesen(445/446, 449/4450, 451/452)), foltos lapokkal, a III. kötet kissé foltos lapokkal.
1859-1869-1882 Reichs-Gesetz-Blatt für das Kaiserthum Oesterreich. [Az Osztrák Császárság Birodalmi Jogi Közlönye.] Jahrgang 1858., 1859., 1862., 1866., 1869 (x2). Wien, 1859-1869, Kaiserlich - Königlichen Hof - und Staatsdruckerei, 2+XXVI+LXXX+722 p.; 2+XXVI+LXIX+1+656 p.; 2+XXII+361+1+XXIV p.; 2+XXXII+523 p.;2+XXX+638 p (x2).; Német nyelven. Átkötött félbőr, és félvászon-kötések, kopott borítókkal, régi bélyegzésekkel, az 1858-os kötet sérült gerinccel, az 1866-os kötetben néhány gyűrött lappal, a 1869-es kötet laza, kissé sérült fűzéssel, valamint kissé dohos, az 1869-es kötetből kettő van, és az egyikből az utolsó 4 lap kijár.; + 1882 Reichsgesetzblatt für die im Reichsrathe vertretenen Königreiche und Länder. [Birodalmi Jogi Közlöny a Birodalmi Tanácsban (Reichrath) képviselt királyságok és országok számára.] Jahrgang 1882. Wien, 1882., Kaiserlich - Königlichen Hof - und Staatsdruckerei, XXVII+674 p. Német nyelven. Átkötött félvászon-kötés, kopott borítóval, régi bélyegzéssel.;
[Okirat] A Tiszántúli Kerületi Ítélőtábla határozata az ecsedi vár uradalmának öröklése ügyében indított birtokperben. Latin nyelvű nyomtatvány. [Hely nélkül, 1779 körül.] [Nyomda nélkül.] [4] p. Folio. Latin nyelvű nyomtatványunk a Tiszántúl egyik legnagyobb uradalmának, a hajdani Ecsed várához tartozó uradalom öröklése érdekében indított per ügyében íródott. Az okirat vázolja a sok kézen átment ecsedi uralom tulajdonlási sorát. 1490-ben még II. Ulászló király ajándékozta azt egyfelől Báthory István erdélyi vajda, másfelől Perényi János ajtónállómester fiú ági leszármazottjai számára. Az oklevél tanúsítja, hogy az uradalom Perényi-része Perényi János ugocsai főispán 1575. évi halálával visszaszállt a magyar királyi koronára, miként az uradalom Báthory-része is, Báthory Gábor 1613. évi halálát követően, ám az uradalom Báthory-része egyes erdélyi fejedelmek sikeres hadjáratai nyomán később a Bethlen-, majd a Rákóczi-dinasztia kezelésébe került, és ott is maradt egészen II. Rákóczi Ferenc szabadságharcának bukásáig (1713), amikortól az uradalom ismét a királyi kincstár kezelésébe került, innentől pedig ismét a Habsburg-udvar utalta ki az uradalmat az általa érdemesnek ítélt főúri család számára. Okiratunk számos, betűkóddal jelölt oklevelet nevez meg jogtörténeti érvelése támogatására, végül a birtokperes feleket újabb oklevelek bemutatására szólítja fel. Jó állapotú oklevél.
Darabanth Kft. a weboldalán cookie-kat használ annak érdekében, hogy a weboldal a lehető legjobb felhasználói élményt nyújtsa. Amennyiben Ön folytatja a böngészést a weboldalunkon, azt úgy tekintjük, hogy nincs kifogása a tőlünk érkező cookie-k fogadása ellen.
Darabanth Aukciósház
![[Toldy István]: Mit kell az 1848-iki törvényeken változtatni? Írta 13. [Toldy István]. Pest, 1866. Lauffer Testvérek (Emich Gusztáv ny.) 50 p. Egyetlen kiadás. Toldy István (1844-1879) jogász, író, közíró, Toldy Ferenc irodalomtörténész fia. Szenvedélyes hangon írt politikai vitairatát végzős joghallgató korában, álnéven írta, a műben a 1848-as szabadelvű törvények érvényessége és a birodalmon belüli magyar önállóság fenntartása mellett érvel. Cáfolja azt a közkeletű vádat, hogy az 1848-as áprilisi törvények csupán a forradalmi hevület szellemében készültek volna, úgy gondolja, hogy azok szervesen következnek a korábbi hazai alkotmányos keretekből. Stílusmutatvány: "Való igaz, hogy az európai szárazföld szabadelvű részének Mekkájában, melybe divattá vált zarándokolni járni, hogy az ott eltanultakat máshová átültessék, az alkotmányos Angliában a választásoknál való megvesztegetés oly nagyszerű mérvben jelentkezik, hogy a mienk annak csak miniatur zsebkiadása lehet. [. . .] Hogy Magyarországban nem voltak s nincsenek városok, melyek szabott áron árulják képviseltetési jogukat, hogy nincsenek kerületek, melyek százezrekért adják el, s emberek, kik százezreken veszik meg azt az egy széket a parlamentben - annak egyszerű oka az, mert nem rendelkezünk oly könnyen százezrekkel, mert nincsenek Indiában meggazdagodott nábobjaink, kik egy kis tisztességgel milliókkal fizettetnének meg." Példányunk fűzése meggyengült, a fedőborítók elváltak a könyvtesttől, néhány oldalon aláhúzások. Az első borítófedélen a szerzői álnevet feloldó, ismeretlen kéztől származó kézírásos megjegyzés. Fűzve, sérült, enyhén elszíneződött kiadói borítóban.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/4/3406297.jpg)
![Balogh Arthur: A kisebbségek nemzetközi védelme. A kisebbségi szerződések és a békeszerződések alapján. Berlin, 1928. Ludwig Voggenreiter Verlag Magyar Osztálya (Concordia Könyvnyomda és Kiadóvállalat, Bratislava-Pozsony). 329 + [3] p. Első kiadás. Balogh Artúr (1866-1951) jogász, közíró, kolozsvári egyetemi tanár, Kolozs, később Udvarhely megye szenátora a román parlamentben. Főként alkotmányjoggal és államjoggal foglalkozott, kisebbségi jogi munkássága pedig európai viszonylatban is kiemelkedő. Alapvető monográfiájában a Nemzetek Szövetsége által garantált kisebbségi jog történetéről, természetéről és gyakorlatáról értekezik. Példányunk első oldalán régi gyűjteményi bélyegzés, ez utóbbi a belív számos oldalán megismétlődik. Poss.: A Vegyes Döntőbíróságok mellett működő Kormánymegbízottak Hivatala, Budapest. Aranyozott gerincű korabeli félvászon kötésben.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/3/3398385.jpg)
![Erdély országának Három Könyvekre osztatott Törvényes könyve. Melly approbata, compilata constitutiokbol és novellaris articulusokbol áll. Mostan újjabban, minden Haza-Fiaknak hasznokra ki-botsáttatott. Kolo'sváratt, 1779. A' Reformatus Collegium Betüivel. [14] + 280 + [2] p.; [6] + 118 p.; [2] + 90 + [64] p.; [14] + 56 p. Kötetünk az erdélyi országgyűléseken hozott törvények és rendelkezések hármas könyve, amelyhez negyedikként ezúttal is csatlakozik az erdélyi szászokra vonatkozó rendelkezések gyűjteménye. Az erdélyi jogok és dolgok zsinórmértékéül szolgáló törvénygyűjtemény részletesen rendelkezik az erdélyi fejedelmek és rendek jogairól és kötelességeiről, az ország négy bevett vallásáról, a jezsuiták kitiltásáról, az öröklésről és más magánjogi kérdésekről, gazdasági és büntetőjogokról, egyes városok és nemzetek részletes jogairól, a kóborlók és káromkodók elleni fellépések módjairól. A döntően magyar nyelven megfogalmazott munka első részét (Approbata constitutiok) II. Rákóczi György kezdeményezésére először 1653-ban adták ki, ez az 1607-1653 közötti időszak országgyűlési törvényeit tartalmazza. A munka második és harmadik része az I. Apafi Mihály által 1669-ban, illetve a Mária Terézia által az 1750-es években megerősített erdélyi törvények és rendelkezések gyűjteménye (Compilata constitutiok, illetve Novellaris articulusok alcímmel). A hármas munka végén részletes, egységes tartalommutató. Az erdélyi jogrend teljességét összefoglaló gyűjteményt példányunk esetén is kiegészítették az erdélyi szász jogokat összefoglaló 'Statuta jurium municipalium Saxonum in Transylvania' című munkával. 1779. évi kolozsvári joggyűjteményünk szerkezete tehát az alábbi rend szerint tagolódik: Első könyv: Approbata constitutiok. Második könyv: Compilata constitutiok. Harmadik könyv: Novellaris articilusok. Negyedik titulus [könyv]: Statuta jurium municipalium Saxonum in Transylvania: Opera Matthiae Fronii revisa, locupleta & edita. Példányunk első előzékén régi tulajdonosi bejegyzések. A kétszínnyomású címlapon és a belív néhány oldalán halvány foltosság, a belív egy levelén apró pótlás, néhány oldalon tulajdonosi bejegyzés. A negyedik, befejező munka utolsó öt levele hiányzik. Aranyozott, enyhén sérült gerincű, enyhén kopott korabeli félbőr kötésben, vörös festésű lapszélekkel, az aranyozott címfelirat a gerincen barna címkén. Jó példány.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/3/3347165.jpg)
![[Berryer, Pierre-Antoine (1790-1868)]: Berryer válogatott törvényszéki beszédei. Ford.: Tóth Lőrinc. Bp., 1887, MTA (Hornyánszky-ny.), 4 sztl. lev.+ 397+(3) p. Kiadói aranyozott egészvászon-kötés, kissé kopottas borítóval, belül jó állapotban, ex libris-szel (Dr. Geyza Csegezy de Csegez).](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/4/3403796.jpg)
![1859-1869-1882 Reichs-Gesetz-Blatt für das Kaiserthum Oesterreich. [Az Osztrák Császárság Birodalmi Jogi Közlönye.] Jahrgang 1858., 1859., 1862., 1866., 1869 (x2). Wien, 1859-1869, Kaiserlich - Königlichen Hof - und Staatsdruckerei, 2+XXVI+LXXX+722 p.; 2+XXVI+LXIX+1+656 p.; 2+XXII+361+1+XXIV p.; 2+XXXII+523 p.;2+XXX+638 p (x2).; Német nyelven. Átkötött félbőr, és félvászon-kötések, kopott borítókkal, régi bélyegzésekkel, az 1858-os kötet sérült gerinccel, az 1866-os kötetben néhány gyűrött lappal, a 1869-es kötet laza, kissé sérült fűzéssel, valamint kissé dohos, az 1869-es kötetből kettő van, és az egyikből az utolsó 4 lap kijár.; + 1882 Reichsgesetzblatt für die im Reichsrathe vertretenen Königreiche und Länder. [Birodalmi Jogi Közlöny a Birodalmi Tanácsban (Reichrath) képviselt királyságok és országok számára.] Jahrgang 1882. Wien, 1882., Kaiserlich - Königlichen Hof - und Staatsdruckerei, XXVII+674 p. Német nyelven. Átkötött félvászon-kötés, kopott borítóval, régi bélyegzéssel.;](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/3/3373918.jpg)
![[Okirat] A Tiszántúli Kerületi Ítélőtábla határozata az ecsedi vár uradalmának öröklése ügyében indított birtokperben. Latin nyelvű nyomtatvány. [Hely nélkül, 1779 körül.] [Nyomda nélkül.] [4] p. Folio. Latin nyelvű nyomtatványunk a Tiszántúl egyik legnagyobb uradalmának, a hajdani Ecsed várához tartozó uradalom öröklése érdekében indított per ügyében íródott. Az okirat vázolja a sok kézen átment ecsedi uralom tulajdonlási sorát. 1490-ben még II. Ulászló király ajándékozta azt egyfelől Báthory István erdélyi vajda, másfelől Perényi János ajtónállómester fiú ági leszármazottjai számára. Az oklevél tanúsítja, hogy az uradalom Perényi-része Perényi János ugocsai főispán 1575. évi halálával visszaszállt a magyar királyi koronára, miként az uradalom Báthory-része is, Báthory Gábor 1613. évi halálát követően, ám az uradalom Báthory-része egyes erdélyi fejedelmek sikeres hadjáratai nyomán később a Bethlen-, majd a Rákóczi-dinasztia kezelésébe került, és ott is maradt egészen II. Rákóczi Ferenc szabadságharcának bukásáig (1713), amikortól az uradalom ismét a királyi kincstár kezelésébe került, innentől pedig ismét a Habsburg-udvar utalta ki az uradalmat az általa érdemesnek ítélt főúri család számára. Okiratunk számos, betűkóddal jelölt oklevelet nevez meg jogtörténeti érvelése támogatására, végül a birtokperes feleket újabb oklevelek bemutatására szólítja fel. Jó állapotú oklevél.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/3/3389139.jpg)
