Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben. Magyarország III. kötet...

Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben. Magyarország III. kötete: Budapest és Fiume.
Budapest, 1893. Magyar Királyi Államnyomda. XII + 604 p. + 1 t. (színes). Első kiadás.
Kötetünk a XIX. századi magyar könyvkiadás egyik legnagyobb vállalkozásának, az Osztrák-Magyar Monarchia valamennyi tartományát bemutató, reprezentatív, gazdagon illusztrált földrajzi-néprajzi monográfiasorozatnak önmagában is megálló darabja. A Rudolf trónörökös kezdeményezésére kiadott sorozat 1886-1901 között huszonegy kötetben jelent meg, főszerkesztésére Jókai Mórt kérték fel. A magyarul és németül egyaránt megjelenő sorozat kötetei az éppen méltatott tartomány történelmének és építőművészetének, néprajzi örökségének, mezőgazdasági és kézműipari karakterének megrajzolására törekedett, a népélet és a vidékenként igen eltérő népszokások, szokásrendek és ősfoglalkozások igen gazdag rajzával. A huszonegy kötetes sorozat bizonyos kötetei elegendőnek bizonyultak egy-egy (osztrák) tartomány karakterének megörökítésére: Bécs és Alsó-Ausztria, Dalmácia, Karintia vagy éppen Galícia tárgyalása egyetlen kötetben is teljes. Tartománymérete miatt azonban Csehország két, Magyarország pedig egyenesen nyolc kötetnyi tárgyalást igényelt. A magyar történelmet és népkaraktert, valamint az országos gazdasági áttekintést tárgyaló Magyarország I. után a Magyarország II. kötet a legmagyarabbnak tekintett vidékkel, az Alfölddel foglalkozott, kötetünk: a III. kötet pedig a nemzet fővárosát, illetve tengeri kikötőjét, Fiumét tárgyalta. Gazdagon illusztrált könyvünk nagyját Budapest történelmének részletezése, valamint modernitásának dicsérete teszi ki: a városligeti, margitszigeti, svábhegyi és zugligeti kikapcsolódás lehetőségeinek és módozatainak elősorolása, a Dunakorzón, a körutakon és az Andrássy úton való séta nagyszerű lehetőségeinek méltatása, a múzeumok, a színházak és az Opera intézményeinek, valamint a kávéházi életnek általános magasztalása. A szórakozásformákat tárgyaló (néprajzinak szánt) fejezetek után kötetünk a magyar irodalom és színművészet, az építészet, szobrászat és festészet témáinak is szánt egy-egy fejezetet, egy rövidebb fejezet pedig Budapest iparát, kereskedelmét és közlekedését méltatja. Kötetünkről éppúgy elmondható, mint az ünnepi sorozat bármely kötetéről, hogy elsősorban a tartomány néprajzi és kulturális karakterének megrajzolására vállalkozik, szociográfiai mélyfúrásokra viszont alig; ennek megfelelően a sajátosan pesti szórakozásformák sokkal bővebb tárgyalást kapnak, mint a lakhatási és gyáripari viszonyok árnyoldalai.
A tartalomból:
Jókai Mór: Bevezetés
Salamon Ferenc: Budapest története
Pasteiner Gyula: Az építés Budapesten
Jókai Mór: Budapesti élet
Rákosi Jenő: Budapest városrészei
Berzeviczy Albert: Budapesti iskolái
Pulszky Ferenc: A Magyar Nemzeti Múzeum
Váczy János: A Magyar Tudományos Akadémia
Váczy János: A magyar irodalom
Paulay Ede: A magyar színészet
Bartalus István - Káldy Gyula: Az egyházi és világi zene
Keleti Gusztáv: Festészet és szobrászat
Lukács Béla: Budapest ipara és kereskedelme
Ilosvay Lajos: Budapest ásványos vizei és fürdői
Marczali Henrik - Thirring Gusztáv: Gödöllő és vidéke. A budai hegyvidék. Szentendre és Visegrád környéke
Kenedi Géza: Fiume és kerülete.
Az első előzéken apró hiány, néhány oldalon apró, halvány foltosság.
(Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben. IX. kötet.)
Aranyozott, festett, vaknyomásos kiadói szürke egészvászon kötésben (Gottermayer Nándor, Budapest), márványmintás festésű lapszélekkel. Szép példány.