Atlasz a magyar történelem tanításához. - Atlasz a világtörténelem tanításához. Bátky Zsigmond, Finály Gábor, Koch István, Láng Nándor, Németh József és Szende Gyula közreműködésével szerkesztette Kogutowicz Károly. 14 fő és 5 melléktérkép, illetve 42 fő- és 27 melléktérkép. [Egybekötve, teljes.] Budapest, 1913(-1915). Magyar Földrajzi Intézet Rt. [22] p.; [2] + 58 p. Színes és határszínezett atlaszaink a középiskolai történelemoktatás igényeit szolgálták. Mindkét mű hiánytalan, mindkettő címlapján, illetve utolsó levelén kisebb lapszéli pótlás, néhány levél sarkán apró hiány, néhány fűzése meglazult, számos oldalon foltosság és gyermekrajz, illetve kiegészítő, lapszéli jegyzetek. Az első előzéken régi tulajdonosi bejegyzés, a gyermekrajzzal kiegészített első címlapon régi könyvkereskedői bélyegzés. Enyhén sérült gerincű, kissé foltos és kopott korabeli félvászon kötésben.
[Térkép] Plan von Pesth u. Ofen. Henry Winkles (1801-1860) angol grafikusművész német nyelven feliratozott térképmetszete Pest-Budáról (1844). [Leipzig und Pesth, 1844]. [Verlags-Magazin]. Acélmetszet, mérete: 150x210 mm egy 168x235 mm méretű térképlapon. Rendkívül éles kontúrú Pest-Buda térképmetszetünk G. L. Feldmann "Pesth und Ofen Neuester und vollstaendiger Wegweiser durch beide Staedte" című városismertető kiadványának mellékleteként jelent meg (Lipcse-Pest, 1844). Német nyelvű térképünk a késő reformkori Pest-Budáról készít emlékezetes pillanatfelvételt. Az óramutató járásával ellenkező irányban elforgatott lapon a Duna a térkép bal felső és a jobb alsó sarka között húzódik, szemrevételezhető a hajóhíd létező és a Kettenbrücke (Lánchíd, 1849) tervezett építménye. A tágabban értelmezett Pest határai ebben az időben a mai Szent István körút - Váci út - Ferdinánd híd - Szív utca - Rottenbiller utca - Fiumei út - Haller utca mentén húzódnak, Budán a mai Rózsadomb, a fürdőket rejtő Felhévíz negyede, a Víziváros, a Várhegy, a Krisztinaváros és a Naphegy, a Tabán és Gellérthegy tömbje tűnik fel. Egyes városnegyedek és a nagyobb utak német megnevezést kaptak, a kisebb utcák számkódolással, a jelentősebb középületek betűjelzéssel szerepelnek (Városháza, Nemzeti Múzeum, Ludovika, Újépület, Invalidus-ház, Terézvárosi plébániatemplom, Ferencvárosi plébániatemplom, Pesti egyetem épülete; Budai vár, Budai városháza, Helyőrségi templom, Császárfürdő Felhévízen, Királyi csillagda a Gellérthegyen). Térképünk a szőlőskerteket, a kaszálókat és városkerteket, kisebb tavakat egyaránt jelöli, az Ördög-árok éppúgy feltűnik, mint a Vár tövében, a mai Vérmező helyén elhelyezkedő General-Wiese (Generális-kaszáló), vagy éppen a Duna menti Belső-Ferencvárosban akkoriban még létező, később kiszárított, aprócska Müller Leich (Molnár-tó). A Ludovika parkja igen rendezett angolkertet, az úri társaság sétahelyét sejteti, a mai Erkel színház környékén hatalmas lópiac található, a terézvárosi határban pedig a jövő jelentősebb fejlesztéseit váró Városerdő húzódik. Vasútvonalnak még nyoma sincs, az Akadémia épületét pedig még hiába is keresnénk, az csupán 1862-1865 között épül fel. A két szigetből álló Margitszigeten erdők és romok, Buda hegyein szőlőskertek mindenfelé. Térképlapunkon enyhe foxing, a lapszélen apró sérülések. Fabó-Holló 139. Jó állapotú lap, hajtásnyomokkal.
[Térkép] Európa politikai térképe. Tervezte: Schmidt Tibold. Mértéke: 1:5,250,000. (1941). Budapest, [1941]. Magyar Földrajzi Intézet Rt. (ny.) Színes térkép, mérete: 770x1080 mm egy 840x1140 méretű térképlapon. Második világháborús politikai térképünk adatfelvételének ideje nagyjából 1941 október elejére tehető. Teljes Európát ábrázoló színes térképünkön Magyarország a délvidéki bevonuláson túli állapotában látható. Dokumentumunk érdekes vonása, hogy Nyugat-Európában az 1940. évi német katonai megszállások nyomán, de facto német irányítás alá került területeket független államokként tünteti fel (Dánia, Hollandia, Belgium és Franciaország szuverén államokként tűnnek fel a térképen), ám Közép- és Kelet-Európában egészen más a helyzet. Az Anschluss és a Cseh-Morva Protektorátus megteremtése után az 1939. évi hadműveletekkel a Lengyel Főkormányzóság is Németország hivatalos területévé vált, az 1941. évi Barbarossa-terv sikeres szakaszai nyomán Ostland és Ukrajna néven Tallintól Harkovig és a Krím-félszigetig Kelet-Európa hatalmas területei kerültek tényleges német kontroll alá, mely birtoklási viszonyt dokumentumunk sraffozással jelzi. A német területgyarapodás mellett térképünkön jól látszik, hogy a tengelyhatalmakhoz csatlakozó Románia Észak-Erdély 1940. évi elvesztése után ebben az új évben, 1941-ben új terület: Transznyisztria birtoklásával vigasztalódhatott, a Jugoszlávia szíveként működő Szerbia pedig az 1941 tavaszi-kora nyári tengelyhatalmi beavatkozással komoly területi veszteségeket szenvedett el (a területi rendezés kedvezményezettje Magyarország, Horvátország és Bulgária). Térképünk alsó sarkain apró sérülések. Jó állapotú térkép, hajtogatva.
[Görög Demeter - Márton József]: Mutató tábla vagyis Repertorium, melly a' Magyar Átlásnak LIX mappáiban találtató minden Magyarországi, Horvátországi és Slavóniai Városok, Mezővárosok, Helységek, nevezetesebb Puszták, Folyóvizek és Hegyek neveit, Abécze rendben, Magyar, Deák, Német, Tót, Horvát és Oláh nyelveken, a' fekvéseket jelentő Vármegye nevével és a' Járás számával együtt előadja. (Index seu Repertorium omnium Hungariae, Croatiae et Slavoniae Civitatum, Oppidorum, Pagorum.) [Bécs] Wien, [1811 körül]. Gedruckt bei Anton Benko. [2] p. + [17] t. (kétoldalas). Görög Demeter (1760-1833) polihisztor, pedagógus, udvari nevelő, lapszerkesztő, a XVIII. század végi magyar nyelvű ismeretterjesztő újságírás meghatározó alakja. 1789-től meginduló magyar nyelvű folyóirata szerkesztése közben döbbent rá, hogy a magyarországi viszonyok fejlődését erősen hátráltatja a térképészeti viszonyok fejletlensége, az 1790-es évek elejétől számos munkatársát képezte ki a térképészet feladataira. Térképészeti célokat szolgáló hazai utazásai során számos vármegye adatait vette fel, 1803-1811 között megkezdte atlasza kiadását, mely kiadása után évtizedekig a legfontosabb hazai térképgyűjteménynek számított. Az atlasz utolsó térképeinek felvételét már tanítványával, Márton Józseffel együtt végezte, kettejük együttes munkája az atlaszhoz kapcsolódó egységes névmutató is, mely a magyarországi és horvátországi helységek, városok és puszták, folyók és hegyek, tehát a teljes földrajzi névállomány megye- és járásbeosztási rendjét tette közzé, a többnemzetiségű településeknél pedig megadta a helység nemzetiségi névváltozatát is. Példányunk nem tartalmazza a díszcímlapot, belíve az összefoglaló tartalomjegyzékkel indul. Az első nyomtatott oldalon régi katalógusszám, néhány oldalon kisebb gyűrődés, fűzése az első kötéstáblánál meglazult. Sérült gerincű, foltos, kopott, enyhén hiányos korabeli félbőr kötésben.
[Térkép] Budapest várostérképe a környező településekkel, utcanévjegyzékkel. Mértéke: 1:25 000. (1943). Budapest, 1943. M. Kir. Honvéd Térképészeti Intézet. Színes térkép, mérete: 710x870 mm egy 750x910 mm méretű térképlapon. Színes térképünk a 14 kerületre osztott Budapest teljes területét ábrázolja, a kapcsolódó agglomerációs települések területét is beleértve. Névállománya a szövetségesi rendszer szerinti névmódosításokat már kivétel nélkül tartalmazza, egyes kerületek pedig szokatlan neveket viselnek. A mai Lipótváros és Újlipótváros egyesített területe a Szentistvánváros, Angyalföld a kormányzó neje után a Magdolnaváros nevet viseli, Zugló Rákosváros névre hallgat, Újbuda és Kelenföld Szentimreváros, a Hegyvidék Mátyáskirályváros névre hallgat. Térképünkön domborzati és közlekedési részletek, a középületek, a templomok, a fürdők és a pályaudvarok, a gyárnegyedek és a laktanyák, a marha- és tenyészállat-vásártelepek kiemelve. A gyárnegyedek kiemelése révén lapunk emlékezetes kettősséget örökít meg, a lakossági és mezőgazdasági jellegű Budával szemben Pest egyes kerületei radikálisan ipari jellegűek (IX., X., XIII. kerület), melyek közvetlen szomszédságában kedvezőtlen higiénés viszonyokkal és kétes közbiztonsággal bíró bérkaszárnya-negyedek húzódnak (IX., XIII. kerület), illetve apróra parcellázott, kertes házas lakónegyedek terülnek el (XIV. kerület, Rákospalota, Pestszentimre, Pestszenterzsébet). A lap szélén kisebb szakadások, gyűrődések, valamint apróbb foltosság, hátoldalán kézi feliratozás. Fabó-Holló 2793. Korának megfelelő állapotú térképlap. Hozzá tartozik: Budapest 1:25 000-es térképének utcajegyzéke. Budapest, 1943. M. Kir. Honvéd Térképészeti Intézet. 71 + [1] p. A kerületek utcanév-mutatóján túl a korabeli közintézmények, minisztériumok, hivatalok, idegenforgalmi irodák, hajóállomások, pályaudvarok, fürdők, színházak, galériák, múzeumok, sportpályák és állatvásárok címjegyzékével, majd a környező települések utcanév-mutatójával. Valamennyi település esetében lélekszámi adat. Fűzve, illusztrált kiadói borítóban, jó példány.
Történelmi-földrajzi iskolai atlasz a gymnásiumok, reáltanodák és hasonló intézetek III. osztálya számára: Az új és legújabb kor. Szerkesztette: Jausz György. Bécs, [1875-1877 körül]. Hölzel Ede. 1 t. (dupla oldalas címoldal) + 12 térkép (színes, dupla oldalas). A bácskai születésű Jausz György (1842-1888) itthoni tanulmányok után a Münsterbergi Porosz Királyi Tanítóképzőben végzett. Később Sopronban volt pedagógus és iskolaigazgató. Három kötetes történelmi atlasz-sorozatát először 1875-1877-ben adta ki. Példányunk az atlaszsorozat befejező kötete, mely a XVI. századtól az 1870-es évek elejéig tekinti át Európa és Magyarország történetét. Színes térképállományán feltűnő gyakorisággal tűnnek fel német területek; a magyar történeti atlaszok szokványából így kissé kilógó atlaszunk a magyar alkotmányos fejlődés, rendi politika és hadtörténet tanulmányozására kevésbé, ám a porosz-német állam fejlődésének tanulmányozására annál inkább alkalmas. Az első előzéken régi tulajdonosi bejegyzés. Korabeli félvászon kötésben, jó példány.
cca 1936 Sopron szab. kir. város térképe, 1 : 12.500, készítette: Marikovszky Zoltán, kiadja: Schwarz Károly könyvkereskedő, Sopron. Hátoldalán az utcák és terek, jelentős épületek, nevezetességek, kirándulóhelyek jegyzékével. Sopron, Röttig-Romwalter-ny.,
Zsebatlasz naptárral és statisztikai adatokkal az 1913. évre. Többek közreműködésével összeáll.: Kogutowicz Károly. Bp., 1912, Magyar Földrajzi Intézet R.T., 70+(2) p.+ 37+(7) p. + 45 (térképek) t. Borító nélkül, részben széteső, sérült, rossz állapotban, a címlapon tollas feljegyzésekkel és firkákkal, néhány lapon ceruzás feljegyzésekkel, helyenként foltos.
[Térkép] Budapest közlekedési térképe Stoits György "Merre menjek" sorozatából. [Torzított térkép, mértéke hozzávetőlegesen 1: 25,000.] (1944). Budapest, [1944]. Stoits György - Dóczi Sándor litográfia. Színes térkép, mérete 570x430 mm egy 630x480 mm méretű térképlapon. Világháborús időkben kiadott, enyhén torzított Budapest-térképünk a város belterületét ábrázolja. Nyugati határán az Erzsébet-kilátó és a Budaörsi repülőtér, déli határán Kamaraerdő és a teljesen kiépült Wekerletelep, keleten az Örs vezér tere és Kőbánya-Kispest vasútállomása, északi határán pedig az óbudai temető, Római-part és a káposztásmegyeri lóversenypálya. Közlekedési térképünkön a teljes budapesti villamos-, autóbusz- és vasúthálózaton kívül egyes nevezetesebb látnivalók és középületek (Parlament, Akadémia, Zeneakadémia, OTI-székház; hidak, templomok, zárdák, gimnáziumok, kilátók, fürdők, színházak, szállodák, csárdák, közkertek, emlékművek) madártávlati rajza is szerepel. Az 1944-ben kiadott lapon értelemszerűen már szerepel az 1937-ben átadott Horthy Miklós híd (Petőfi híd); a tervezés alatt álló Árpád híd és a hozzá vezető úthálózat nyomvonala pedig már ki van jelölve. Szövetségi rendszerünkre hívja fel a figyelmet két jelentős tér neve, az Oktogon 1936-tól viseli Mussolini, a Körönd 1938-tól Hitler nevét. A Vár kormányzati negyede alatti Tabán immáron teljességgel parkosítva; a jelentős tereprendezésre az 1930-as években került sor. A hajtások mentén gyűrődések és kisebb szakadások, a szövegtükrön kívül, alul és a bal lapszélen kisebb foltosság, a hátoldalon nagyobb foltosság. Fabó-Holló 2927. Jó állapotú térképlap, hajtogatva.
Darabanth Auction House
![Atlasz a magyar történelem tanításához. - Atlasz a világtörténelem tanításához. Bátky Zsigmond, Finály Gábor, Koch István, Láng Nándor, Németh József és Szende Gyula közreműködésével szerkesztette Kogutowicz Károly. 14 fő és 5 melléktérkép, illetve 42 fő- és 27 melléktérkép. [Egybekötve, teljes.] Budapest, 1913(-1915). Magyar Földrajzi Intézet Rt. [22] p.; [2] + 58 p. Színes és határszínezett atlaszaink a középiskolai történelemoktatás igényeit szolgálták. Mindkét mű hiánytalan, mindkettő címlapján, illetve utolsó levelén kisebb lapszéli pótlás, néhány levél sarkán apró hiány, néhány fűzése meglazult, számos oldalon foltosság és gyermekrajz, illetve kiegészítő, lapszéli jegyzetek. Az első előzéken régi tulajdonosi bejegyzés, a gyermekrajzzal kiegészített első címlapon régi könyvkereskedői bélyegzés. Enyhén sérült gerincű, kissé foltos és kopott korabeli félvászon kötésben.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/3/3391112.jpg)
![[Térkép] Plan von Pesth u. Ofen. Henry Winkles (1801-1860) angol grafikusművész német nyelven feliratozott térképmetszete Pest-Budáról (1844). [Leipzig und Pesth, 1844]. [Verlags-Magazin]. Acélmetszet, mérete: 150x210 mm egy 168x235 mm méretű térképlapon. Rendkívül éles kontúrú Pest-Buda térképmetszetünk G. L. Feldmann "Pesth und Ofen Neuester und vollstaendiger Wegweiser durch beide Staedte" című városismertető kiadványának mellékleteként jelent meg (Lipcse-Pest, 1844). Német nyelvű térképünk a késő reformkori Pest-Budáról készít emlékezetes pillanatfelvételt. Az óramutató járásával ellenkező irányban elforgatott lapon a Duna a térkép bal felső és a jobb alsó sarka között húzódik, szemrevételezhető a hajóhíd létező és a Kettenbrücke (Lánchíd, 1849) tervezett építménye. A tágabban értelmezett Pest határai ebben az időben a mai Szent István körút - Váci út - Ferdinánd híd - Szív utca - Rottenbiller utca - Fiumei út - Haller utca mentén húzódnak, Budán a mai Rózsadomb, a fürdőket rejtő Felhévíz negyede, a Víziváros, a Várhegy, a Krisztinaváros és a Naphegy, a Tabán és Gellérthegy tömbje tűnik fel. Egyes városnegyedek és a nagyobb utak német megnevezést kaptak, a kisebb utcák számkódolással, a jelentősebb középületek betűjelzéssel szerepelnek (Városháza, Nemzeti Múzeum, Ludovika, Újépület, Invalidus-ház, Terézvárosi plébániatemplom, Ferencvárosi plébániatemplom, Pesti egyetem épülete; Budai vár, Budai városháza, Helyőrségi templom, Császárfürdő Felhévízen, Királyi csillagda a Gellérthegyen). Térképünk a szőlőskerteket, a kaszálókat és városkerteket, kisebb tavakat egyaránt jelöli, az Ördög-árok éppúgy feltűnik, mint a Vár tövében, a mai Vérmező helyén elhelyezkedő General-Wiese (Generális-kaszáló), vagy éppen a Duna menti Belső-Ferencvárosban akkoriban még létező, később kiszárított, aprócska Müller Leich (Molnár-tó). A Ludovika parkja igen rendezett angolkertet, az úri társaság sétahelyét sejteti, a mai Erkel színház környékén hatalmas lópiac található, a terézvárosi határban pedig a jövő jelentősebb fejlesztéseit váró Városerdő húzódik. Vasútvonalnak még nyoma sincs, az Akadémia épületét pedig még hiába is keresnénk, az csupán 1862-1865 között épül fel. A két szigetből álló Margitszigeten erdők és romok, Buda hegyein szőlőskertek mindenfelé. Térképlapunkon enyhe foxing, a lapszélen apró sérülések. Fabó-Holló 139. Jó állapotú lap, hajtásnyomokkal.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/3/3389082.jpg)
![[Térkép] Európa politikai térképe. Tervezte: Schmidt Tibold. Mértéke: 1:5,250,000. (1941). Budapest, [1941]. Magyar Földrajzi Intézet Rt. (ny.) Színes térkép, mérete: 770x1080 mm egy 840x1140 méretű térképlapon. Második világháborús politikai térképünk adatfelvételének ideje nagyjából 1941 október elejére tehető. Teljes Európát ábrázoló színes térképünkön Magyarország a délvidéki bevonuláson túli állapotában látható. Dokumentumunk érdekes vonása, hogy Nyugat-Európában az 1940. évi német katonai megszállások nyomán, de facto német irányítás alá került területeket független államokként tünteti fel (Dánia, Hollandia, Belgium és Franciaország szuverén államokként tűnnek fel a térképen), ám Közép- és Kelet-Európában egészen más a helyzet. Az Anschluss és a Cseh-Morva Protektorátus megteremtése után az 1939. évi hadműveletekkel a Lengyel Főkormányzóság is Németország hivatalos területévé vált, az 1941. évi Barbarossa-terv sikeres szakaszai nyomán Ostland és Ukrajna néven Tallintól Harkovig és a Krím-félszigetig Kelet-Európa hatalmas területei kerültek tényleges német kontroll alá, mely birtoklási viszonyt dokumentumunk sraffozással jelzi. A német területgyarapodás mellett térképünkön jól látszik, hogy a tengelyhatalmakhoz csatlakozó Románia Észak-Erdély 1940. évi elvesztése után ebben az új évben, 1941-ben új terület: Transznyisztria birtoklásával vigasztalódhatott, a Jugoszlávia szíveként működő Szerbia pedig az 1941 tavaszi-kora nyári tengelyhatalmi beavatkozással komoly területi veszteségeket szenvedett el (a területi rendezés kedvezményezettje Magyarország, Horvátország és Bulgária). Térképünk alsó sarkain apró sérülések. Jó állapotú térkép, hajtogatva.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/3/3385364.jpg)
![[Görög Demeter - Márton József]: Mutató tábla vagyis Repertorium, melly a' Magyar Átlásnak LIX mappáiban találtató minden Magyarországi, Horvátországi és Slavóniai Városok, Mezővárosok, Helységek, nevezetesebb Puszták, Folyóvizek és Hegyek neveit, Abécze rendben, Magyar, Deák, Német, Tót, Horvát és Oláh nyelveken, a' fekvéseket jelentő Vármegye nevével és a' Járás számával együtt előadja. (Index seu Repertorium omnium Hungariae, Croatiae et Slavoniae Civitatum, Oppidorum, Pagorum.) [Bécs] Wien, [1811 körül]. Gedruckt bei Anton Benko. [2] p. + [17] t. (kétoldalas). Görög Demeter (1760-1833) polihisztor, pedagógus, udvari nevelő, lapszerkesztő, a XVIII. század végi magyar nyelvű ismeretterjesztő újságírás meghatározó alakja. 1789-től meginduló magyar nyelvű folyóirata szerkesztése közben döbbent rá, hogy a magyarországi viszonyok fejlődését erősen hátráltatja a térképészeti viszonyok fejletlensége, az 1790-es évek elejétől számos munkatársát képezte ki a térképészet feladataira. Térképészeti célokat szolgáló hazai utazásai során számos vármegye adatait vette fel, 1803-1811 között megkezdte atlasza kiadását, mely kiadása után évtizedekig a legfontosabb hazai térképgyűjteménynek számított. Az atlasz utolsó térképeinek felvételét már tanítványával, Márton Józseffel együtt végezte, kettejük együttes munkája az atlaszhoz kapcsolódó egységes névmutató is, mely a magyarországi és horvátországi helységek, városok és puszták, folyók és hegyek, tehát a teljes földrajzi névállomány megye- és járásbeosztási rendjét tette közzé, a többnemzetiségű településeknél pedig megadta a helység nemzetiségi névváltozatát is. Példányunk nem tartalmazza a díszcímlapot, belíve az összefoglaló tartalomjegyzékkel indul. Az első nyomtatott oldalon régi katalógusszám, néhány oldalon kisebb gyűrődés, fűzése az első kötéstáblánál meglazult. Sérült gerincű, foltos, kopott, enyhén hiányos korabeli félbőr kötésben.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/3/3389117.jpg)
![[Térkép] Budapest várostérképe a környező településekkel, utcanévjegyzékkel. Mértéke: 1:25 000. (1943). Budapest, 1943. M. Kir. Honvéd Térképészeti Intézet. Színes térkép, mérete: 710x870 mm egy 750x910 mm méretű térképlapon. Színes térképünk a 14 kerületre osztott Budapest teljes területét ábrázolja, a kapcsolódó agglomerációs települések területét is beleértve. Névállománya a szövetségesi rendszer szerinti névmódosításokat már kivétel nélkül tartalmazza, egyes kerületek pedig szokatlan neveket viselnek. A mai Lipótváros és Újlipótváros egyesített területe a Szentistvánváros, Angyalföld a kormányzó neje után a Magdolnaváros nevet viseli, Zugló Rákosváros névre hallgat, Újbuda és Kelenföld Szentimreváros, a Hegyvidék Mátyáskirályváros névre hallgat. Térképünkön domborzati és közlekedési részletek, a középületek, a templomok, a fürdők és a pályaudvarok, a gyárnegyedek és a laktanyák, a marha- és tenyészállat-vásártelepek kiemelve. A gyárnegyedek kiemelése révén lapunk emlékezetes kettősséget örökít meg, a lakossági és mezőgazdasági jellegű Budával szemben Pest egyes kerületei radikálisan ipari jellegűek (IX., X., XIII. kerület), melyek közvetlen szomszédságában kedvezőtlen higiénés viszonyokkal és kétes közbiztonsággal bíró bérkaszárnya-negyedek húzódnak (IX., XIII. kerület), illetve apróra parcellázott, kertes házas lakónegyedek terülnek el (XIV. kerület, Rákospalota, Pestszentimre, Pestszenterzsébet). A lap szélén kisebb szakadások, gyűrődések, valamint apróbb foltosság, hátoldalán kézi feliratozás. Fabó-Holló 2793. Korának megfelelő állapotú térképlap. Hozzá tartozik: Budapest 1:25 000-es térképének utcajegyzéke. Budapest, 1943. M. Kir. Honvéd Térképészeti Intézet. 71 + [1] p. A kerületek utcanév-mutatóján túl a korabeli közintézmények, minisztériumok, hivatalok, idegenforgalmi irodák, hajóállomások, pályaudvarok, fürdők, színházak, galériák, múzeumok, sportpályák és állatvásárok címjegyzékével, majd a környező települések utcanév-mutatójával. Valamennyi település esetében lélekszámi adat. Fűzve, illusztrált kiadói borítóban, jó példány.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/3/3390066.jpg)
![Történelmi-földrajzi iskolai atlasz a gymnásiumok, reáltanodák és hasonló intézetek III. osztálya számára: Az új és legújabb kor. Szerkesztette: Jausz György. Bécs, [1875-1877 körül]. Hölzel Ede. 1 t. (dupla oldalas címoldal) + 12 térkép (színes, dupla oldalas). A bácskai születésű Jausz György (1842-1888) itthoni tanulmányok után a Münsterbergi Porosz Királyi Tanítóképzőben végzett. Később Sopronban volt pedagógus és iskolaigazgató. Három kötetes történelmi atlasz-sorozatát először 1875-1877-ben adta ki. Példányunk az atlaszsorozat befejező kötete, mely a XVI. századtól az 1870-es évek elejéig tekinti át Európa és Magyarország történetét. Színes térképállományán feltűnő gyakorisággal tűnnek fel német területek; a magyar történeti atlaszok szokványából így kissé kilógó atlaszunk a magyar alkotmányos fejlődés, rendi politika és hadtörténet tanulmányozására kevésbé, ám a porosz-német állam fejlődésének tanulmányozására annál inkább alkalmas. Az első előzéken régi tulajdonosi bejegyzés. Korabeli félvászon kötésben, jó példány.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/3/3390041.jpg)
![[Térkép] Budapest közlekedési térképe Stoits György "Merre menjek" sorozatából. [Torzított térkép, mértéke hozzávetőlegesen 1: 25,000.] (1944). Budapest, [1944]. Stoits György - Dóczi Sándor litográfia. Színes térkép, mérete 570x430 mm egy 630x480 mm méretű térképlapon. Világháborús időkben kiadott, enyhén torzított Budapest-térképünk a város belterületét ábrázolja. Nyugati határán az Erzsébet-kilátó és a Budaörsi repülőtér, déli határán Kamaraerdő és a teljesen kiépült Wekerletelep, keleten az Örs vezér tere és Kőbánya-Kispest vasútállomása, északi határán pedig az óbudai temető, Római-part és a káposztásmegyeri lóversenypálya. Közlekedési térképünkön a teljes budapesti villamos-, autóbusz- és vasúthálózaton kívül egyes nevezetesebb látnivalók és középületek (Parlament, Akadémia, Zeneakadémia, OTI-székház; hidak, templomok, zárdák, gimnáziumok, kilátók, fürdők, színházak, szállodák, csárdák, közkertek, emlékművek) madártávlati rajza is szerepel. Az 1944-ben kiadott lapon értelemszerűen már szerepel az 1937-ben átadott Horthy Miklós híd (Petőfi híd); a tervezés alatt álló Árpád híd és a hozzá vezető úthálózat nyomvonala pedig már ki van jelölve. Szövetségi rendszerünkre hívja fel a figyelmet két jelentős tér neve, az Oktogon 1936-tól viseli Mussolini, a Körönd 1938-tól Hitler nevét. A Vár kormányzati negyede alatti Tabán immáron teljességgel parkosítva; a jelentős tereprendezésre az 1930-as években került sor. A hajtások mentén gyűrődések és kisebb szakadások, a szövegtükrön kívül, alul és a bal lapszélen kisebb foltosság, a hátoldalon nagyobb foltosság. Fabó-Holló 2927. Jó állapotú térképlap, hajtogatva.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/3/3376682.jpg)
