Magyarország. "Szép vagy, gyönyörű vagy Magyarország." Írta, szerkesztette, tervezte: Popart Reklámügynökség Kft. Bp., 2012, Forest-Papír Kft, (Szentendre, Vinczemill Papírmerítő Műhely Kft.), 163+1 p. Rendkívül gazdag képanyaggal illusztrált. Hajek Viktor illusztrációival. Kiadói haránt-alakú bordázott egészbőr-kötés, a sarkokon 4-4 db fémveretes rozettával, valamint az elülső borítón fém veretes címfelirattal, merített papírokon, vászont-tokban, tok nélkül: 41x32x6 cm. Szép állapotban.
Nagyvárad thj. város háztartásának, önálló vagyonkezelésű intézményeinek és alapjainak költségvetése az 1942.évre./ Nagyvárad thj. város háztartásának, önálló vagyonkezelésű intézményeinek és alapjainak és alapítványainak költségvetése az 1943.évre./ Nagyvárad thj. város háztartásának, alapjainak és alapítványainak költségvetése az 1944.évre./ Nagyvárad, 1942-1944., Kálvin-ny., 1 t. + 103+4+37 p.; 109+4+38 p.; 2+I-II+3-111 p. Félvászon-kötésekben, foltos borítókkal, az 1942-esben a címkép foltos, az 1943-1944-es kötetek gerince sérült, részben hiányos, névbejegyzésekkel (Béres Károly.) Rendkívül ritka!
Sopron sz. kir. város monographiája: Régi községi jegyzőkönyvek (1446-1507, 1523-1777). [Két kötetben, teljes.] Sopron, 1890-1894. Nyomatott Litfass Károly könyvnyomdájában. [4] + 461 + [1] p.; 302 + [12] + XVIII + 8 + 68 p. Egyetlen kiadás. Sopron - döntően biztonságos fekvése és önkormányzati hajlandóságú polgári hagyományai miatt - szokatlanul gazdag levéltári hagyománnyal bír. Kiadványunk a város testületi jegyzőkönyveinek (német nyelven keletkezett) szövegét teszi közzé, gazdag magyar nyelvű kommentárokkal kísérve, az 1446-1507, illetve 1523-1777 közötti időszakból. A városi tanács által hozott rendelkezések erősen védik a város szerzett jogait, különös tekintettel a bormérési jogokra; a város érdekeit sértő külső kereskedők ellehetetlenítése pedig éppúgy a városi tanács eminens céljai közé tartozik, ahogyan a kapuőrség fenntartása, a városfal épségben tartása is az (a városfal megrongálása sokszor visszatérő büntetési tétel), a polgárság jó erkölcsei fölött való őrködésről, az ifjak neveléséről, a szegények ellátásáról és a sörházban mért sör minőségéről való gondoskodásról nem is beszélve. A jegyzőkönyvek mindemellett részletesen adatolják a városi vezetőség személyi összetételét is. A második kötetben a folytatódó jegyzőkönyv-közlések után rövidebb tanulmányok Póda Endre bizottsági elnök tollából: A soproni bor -- Sopron város földrajzi fekvése és neve -- Sopron szabad királyi város önkormányzati szervezete 1569-ben -- A soproni plébánia története. Példányunk második kötetéből hiányzik a címlevél, valamint a repülő előzékek. Egységes, sérült gerincű, feliratozott, Sopron város címerével illusztrált kiadói félvászon kötésben. Jó példány.
Karcsú Antal Arzén: Vácz város története. II., V., VIII. kötetek. II.: Gr. Migazzitól báró Splényi püspökig, azaz: 1756-1787. V.: A váczi egyházmegye általános, s a püspöki lakok története és a püspökök életrajzai az első főpásztortól Peitler Antal Józsefig bezárólag. (1036-1885.) VIII.: Az egyházmegyei intézetek, és a kolostorok. Vác, 1880-1887, Serédy G. Siketn. Iparint.-ny. (II. köt.) / Mayer Sándor-ny. (V. és VIII. köt.), 177+(1) p.; 262+IV p.; 278+V (helyesen IV) p. Első kiadás. Átkötött, egységes félvászon-kötésben, festett lapélekkel, helyenként kissé foltos lapokkal, egy-két sérült lappal, tulajdonosi bélyegzőkkel. A szerző, Karcsú Antal Arzén (1827-1893) római katolikus pap, ferences szerzetes, váci kolostorfőnök, egyház- és helytörténész 25 éven keresztül dolgozott a 9 kötetből álló munkán, amely Peitler Antal József váci püspök és a város segélyezésével jelent meg; összesen 85 példányt tudott belőle értékesíteni. Ritka!
David-Neel, Alexandra: Tibetan Journey. Illustrated. London, (1936). The Bodley Head (Printed by Northumberland Press Ltd., Newcastle-Upon-Tyne). 1 t. (címkép) + X + [2] + 275 + [1] p. + 15 t. Első kiadás. Alexandra David-Neél (1868-1969) belga-francia felfedező, spiritiszta, szabadkőműves, anarchista, buddhista, operaénekes és Tibet-utazó. A rendkívül színes életpályájú szerző teozófus kezdetek után, szabadkőműves és anarchista-feminista kitérő után ismerkedett meg a buddhizmus tanaival. Első, 1891. évi indiai utazása még igencsak rövid volt, Londonba tért vissza onnan, orientalista ismereteit elmélyítendő. Európai évtizedében apja javaslatára zenei képzésben részesült, majd 1900 után operaénekesként többször járt Kelet-Ázsiában. Meghatározó jellegű és szellemi elmélyülést jelentő indiai utazására 1911-1925 között került sor, melynek során számos buddhista vezetővel találkozott, aszketikus gyakorlatokat folytatott; az 1924. évben pedig - több kudarcot vallott próbálkozás után - jeles kulturális ismeretekkel felvértezve, álruhában sikerült beszöknie az európaiak számára tiltott Tibetbe. A buddhista-misztikus műveiről ismert szerző ebben az útleírásában inkább a buddhizmus gyakorlata iránt érdeklődő, mégis néprajzi szemszögű utazó szemszögéből számol be a számára kortalannak tűnő Tibet mindennapjairól, életmódjáról, illetve személyes utazási kalandjairól. A kötet angol nyelven először 1936-ban jelent meg. Aranyozott gerincű kiadói egészvászon kötésben, színes, illusztrált, enyhén sérült, kissé hiányos eredeti védőborítóban. Körülvágatlan, jó példány.
Pragher, Willy: Bukarest. Stadt der Gegensätze. - Bukaresti. Orasul contrastelor. Berlin, (1941). Wiking Verlag. 118 + [2] p. Egyetlen kiadás. Willy Pragher (1908-1992) német fotóművész, fotóriporter írta és fényképezte a korai 1940-es évek Bukarestjének emléket állító bilingvis fotóalbumot. A szerző 1939-1945 között egy romániai olajcég sajtófotósaként sokszorosan bejárta az egyedi hangulatú balkáni metropoliszt. A képeken egy minden erővel modernségre törekvő vezetés és a helyi hagyományok éles kontrasztja figyelhető meg - Európa legelegánsabb taxihálózata mellett szamaras kordék róják a város útjait, a kétségtelenül modernista kávéházi és fürdőkultúra mellett az ortodox hitélet, illetve a városba érkező cigányság és más vidéki szegénység jeleneteit is lencsevégre kapta a szerző. A háborúzó Románia ebben az időben szemlátomást még olajkincséből származó, prosperáló életét éli, a városi elit a nyugati értelemben vett szórakozás minden formáját megkísérli megragadni. Hagyomány és modernitás, gazdagság és nélkülözés különös kettősét mutatja be tehát a szerző - akit 1944-ben behívtak a bukaresti Volkssturmhoz. A hátsó borító belső oldalán korabeli román bélyegek, postabélyegzővel. Fűzve, kiadói borítóban, színes, illusztrált, enyhén sérült kiadói borítóban, a hátsó borító verzóján Bukarest térképe.
A pozsonyi ág. hitv. ev. egyházközség története. Az egyházközség háromszázados fennállásának emlékezetére eredeti kútfők után. Két részben.csak a. II. rész. Schmidt K. J., Ebner Gusztáv, Markusovszky Sámuel, Freuszmuth Frigyes: Az egyházközség belső élete és intézményei. Pozsony, 1906. Wigand F. K. VI l. 482 l. Gazdag képanyaggal. Fűzve, későbbi egészvászon kötésben, Nagyon ritka egyház- és helytörténet.
Bericht über die Bodenproduction, Industrieerzeugnisse, Handels- und Verkehrverhältnisse im Oedenburger Kammerberzirke während der Jahre 1857 bis 1860. Erstattet vin der Handels- und Gewerbekammer in Oedenburg. [Sopron] Oedenburg, 1862. Druck von Adolf Reichard. [2] + 526 p. Német nyelvű dokumentumunk a Soproni Kereskedelmi és Iparkamara jelentése a dunántúli országrész mezőgazdasági, élelmiszeripari, kereskedelmi és közlekedési viszonyairól. Magyarország 1849 után katonai és közigazgatási megtorlás alá került, a Bach-rendszer kezdetén az országról leválasztották Erdélyt, Horvátországot, a Szerb Vajdaságot és a Temesi Bánságot, a maradék területet pedig korábban soha nem létezett közigazgatási egységbe, úgynevezett helytartósági kerületekbe szervezték. A döntően cseh és osztrák hivatalnokokkal feltöltött közigazgatási egységek a megtorlás jegyében az ellenállás fészkeiként számon tartott, Bécsből ellenségesnek tűnő nemesi vármegyerendszert váltották fel. Ez a rendszer azonban a Bach-adminisztráció 1860. évi bukása után fellazult, a kerületi rendszert pedig 1861-ben felszámolták, ám a vármegyerendszer teljes visszaállítása csak a kiegyezés után történt meg. Döntően gazdasági célú dokumentumunk így a soproni kamara által összeírt soproni kerület adatait sorakoztatja, ám a gazdasági beszámolóban a könnyebb kezelhetőség végett az adatok a korábbi közigazgatási egységek rendszerében következnek egymásra, így megyék szerint összesített adatokban is tallózhatunk, a településenkénti beszámolók mellett. A legtöbb adatsor mezőgazdasági jellegű, Sopron, Moson, Győr, Veszprém, Fejér, Tolna, Baranya, Somogy, Zala és Vas megye szalmatermelésének, karfioltermésének, sajtgyártásának évenkénti sarokszámait mutatja. A kötet végén a térség kereskedelmi, közlekedési és közoktatási fejlődésének adataival. Példányunk fűzése az utolsó íveknél kettévált, az utolsó levélen kisebb sérülés. BOEH III, 1083. Fűzve, borító nélkül, enyhén foltos címlappal.
Baustatut giltig auf dem Gebiete der königl[ichen] Freistadt Oedenburg. [Sopron] Oedenburg, 1900. Druck von Gustav Röttig. 137 + [9] p. + 1 térkép (színes, kihajtható). Egyetlen kiadás. Sopron szabad királyi város német nyelvű építési szabályzata. A 391 paragrafusból álló rendelkezés többek között szabályozza az udvarok méreteit, az erkélyek építését és a felhasználható építőanyagokat, valamint eltérő szabályozást léptet életbe a város építési övezeteiben. A melléklet színes térkép Sopron építési övezetbeosztását ábrázolja, 1:5000 méretarányban, kerületenként eltérően magyar vagy német nyelvű feliratozással. Példányunk fűzése a térkép előtt kettévált. Fűzve, enyhén sérült kiadói borítóban. Rendkívül ritka.
Sopron Vármegye Levéltárának Oklevél-gyűjteménye. I. rész: Középkori oklevelek. (1236-1526.) Összeáll.: Sümeghy Dezső. Sopron, 1928, Sopron Vármegye Törvényhatósága, XXVIII+223+1 p. Kiadói papírkötés, a gerincen sérülésnyommal, az elülső borító felső sarkán kis törésnyommal, de alapvetően szép állapotban, felvágatlan lapokkal. Ritka!
Ciro Truhelka: Die Königsburg Jajce. Geschichte und Sehenswürdigkeiten. Sarajevo, 1904., J. Studnicka, 79 p. Német nyelven. Fekete-fehér fotókkal illusztrált. Kiadói szecessziós egészvászon-kötés, kissé kopott borítóval, a hátsó borító kissé foltos, kissé foltos, az elülső szennylap kijár, ajándékozási bejegyzéssel. (Feltehetőleg a város polgármesterétől (gradonacelnik.))
Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. I-II. kötet, egybekötve. Pesten, 1851, Kozma Vazulnál 312+285 p. Átkötött modern félvászon-kötésben, körbevágott, foltos lapokkal.
Darabanth Auction House
![Sopron sz. kir. város monographiája: Régi községi jegyzőkönyvek (1446-1507, 1523-1777). [Két kötetben, teljes.] Sopron, 1890-1894. Nyomatott Litfass Károly könyvnyomdájában. [4] + 461 + [1] p.; 302 + [12] + XVIII + 8 + 68 p. Egyetlen kiadás. Sopron - döntően biztonságos fekvése és önkormányzati hajlandóságú polgári hagyományai miatt - szokatlanul gazdag levéltári hagyománnyal bír. Kiadványunk a város testületi jegyzőkönyveinek (német nyelven keletkezett) szövegét teszi közzé, gazdag magyar nyelvű kommentárokkal kísérve, az 1446-1507, illetve 1523-1777 közötti időszakból. A városi tanács által hozott rendelkezések erősen védik a város szerzett jogait, különös tekintettel a bormérési jogokra; a város érdekeit sértő külső kereskedők ellehetetlenítése pedig éppúgy a városi tanács eminens céljai közé tartozik, ahogyan a kapuőrség fenntartása, a városfal épségben tartása is az (a városfal megrongálása sokszor visszatérő büntetési tétel), a polgárság jó erkölcsei fölött való őrködésről, az ifjak neveléséről, a szegények ellátásáról és a sörházban mért sör minőségéről való gondoskodásról nem is beszélve. A jegyzőkönyvek mindemellett részletesen adatolják a városi vezetőség személyi összetételét is. A második kötetben a folytatódó jegyzőkönyv-közlések után rövidebb tanulmányok Póda Endre bizottsági elnök tollából: A soproni bor -- Sopron város földrajzi fekvése és neve -- Sopron szabad királyi város önkormányzati szervezete 1569-ben -- A soproni plébánia története. Példányunk második kötetéből hiányzik a címlevél, valamint a repülő előzékek. Egységes, sérült gerincű, feliratozott, Sopron város címerével illusztrált kiadói félvászon kötésben. Jó példány.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/2/3288863.jpg)
![David-Neel, Alexandra: Tibetan Journey. Illustrated. London, (1936). The Bodley Head (Printed by Northumberland Press Ltd., Newcastle-Upon-Tyne). 1 t. (címkép) + X + [2] + 275 + [1] p. + 15 t. Első kiadás. Alexandra David-Neél (1868-1969) belga-francia felfedező, spiritiszta, szabadkőműves, anarchista, buddhista, operaénekes és Tibet-utazó. A rendkívül színes életpályájú szerző teozófus kezdetek után, szabadkőműves és anarchista-feminista kitérő után ismerkedett meg a buddhizmus tanaival. Első, 1891. évi indiai utazása még igencsak rövid volt, Londonba tért vissza onnan, orientalista ismereteit elmélyítendő. Európai évtizedében apja javaslatára zenei képzésben részesült, majd 1900 után operaénekesként többször járt Kelet-Ázsiában. Meghatározó jellegű és szellemi elmélyülést jelentő indiai utazására 1911-1925 között került sor, melynek során számos buddhista vezetővel találkozott, aszketikus gyakorlatokat folytatott; az 1924. évben pedig - több kudarcot vallott próbálkozás után - jeles kulturális ismeretekkel felvértezve, álruhában sikerült beszöknie az európaiak számára tiltott Tibetbe. A buddhista-misztikus műveiről ismert szerző ebben az útleírásában inkább a buddhizmus gyakorlata iránt érdeklődő, mégis néprajzi szemszögű utazó szemszögéből számol be a számára kortalannak tűnő Tibet mindennapjairól, életmódjáról, illetve személyes utazási kalandjairól. A kötet angol nyelven először 1936-ban jelent meg. Aranyozott gerincű kiadói egészvászon kötésben, színes, illusztrált, enyhén sérült, kissé hiányos eredeti védőborítóban. Körülvágatlan, jó példány.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/1/3156938.jpg)
![Pragher, Willy: Bukarest. Stadt der Gegensätze. - Bukaresti. Orasul contrastelor. Berlin, (1941). Wiking Verlag. 118 + [2] p. Egyetlen kiadás. Willy Pragher (1908-1992) német fotóművész, fotóriporter írta és fényképezte a korai 1940-es évek Bukarestjének emléket állító bilingvis fotóalbumot. A szerző 1939-1945 között egy romániai olajcég sajtófotósaként sokszorosan bejárta az egyedi hangulatú balkáni metropoliszt. A képeken egy minden erővel modernségre törekvő vezetés és a helyi hagyományok éles kontrasztja figyelhető meg - Európa legelegánsabb taxihálózata mellett szamaras kordék róják a város útjait, a kétségtelenül modernista kávéházi és fürdőkultúra mellett az ortodox hitélet, illetve a városba érkező cigányság és más vidéki szegénység jeleneteit is lencsevégre kapta a szerző. A háborúzó Románia ebben az időben szemlátomást még olajkincséből származó, prosperáló életét éli, a városi elit a nyugati értelemben vett szórakozás minden formáját megkísérli megragadni. Hagyomány és modernitás, gazdagság és nélkülözés különös kettősét mutatja be tehát a szerző - akit 1944-ben behívtak a bukaresti Volkssturmhoz. A hátsó borító belső oldalán korabeli román bélyegek, postabélyegzővel. Fűzve, kiadói borítóban, színes, illusztrált, enyhén sérült kiadói borítóban, a hátsó borító verzóján Bukarest térképe.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/3/3301501.jpg)
![Bericht über die Bodenproduction, Industrieerzeugnisse, Handels- und Verkehrverhältnisse im Oedenburger Kammerberzirke während der Jahre 1857 bis 1860. Erstattet vin der Handels- und Gewerbekammer in Oedenburg. [Sopron] Oedenburg, 1862. Druck von Adolf Reichard. [2] + 526 p. Német nyelvű dokumentumunk a Soproni Kereskedelmi és Iparkamara jelentése a dunántúli országrész mezőgazdasági, élelmiszeripari, kereskedelmi és közlekedési viszonyairól. Magyarország 1849 után katonai és közigazgatási megtorlás alá került, a Bach-rendszer kezdetén az országról leválasztották Erdélyt, Horvátországot, a Szerb Vajdaságot és a Temesi Bánságot, a maradék területet pedig korábban soha nem létezett közigazgatási egységbe, úgynevezett helytartósági kerületekbe szervezték. A döntően cseh és osztrák hivatalnokokkal feltöltött közigazgatási egységek a megtorlás jegyében az ellenállás fészkeiként számon tartott, Bécsből ellenségesnek tűnő nemesi vármegyerendszert váltották fel. Ez a rendszer azonban a Bach-adminisztráció 1860. évi bukása után fellazult, a kerületi rendszert pedig 1861-ben felszámolták, ám a vármegyerendszer teljes visszaállítása csak a kiegyezés után történt meg. Döntően gazdasági célú dokumentumunk így a soproni kamara által összeírt soproni kerület adatait sorakoztatja, ám a gazdasági beszámolóban a könnyebb kezelhetőség végett az adatok a korábbi közigazgatási egységek rendszerében következnek egymásra, így megyék szerint összesített adatokban is tallózhatunk, a településenkénti beszámolók mellett. A legtöbb adatsor mezőgazdasági jellegű, Sopron, Moson, Győr, Veszprém, Fejér, Tolna, Baranya, Somogy, Zala és Vas megye szalmatermelésének, karfioltermésének, sajtgyártásának évenkénti sarokszámait mutatja. A kötet végén a térség kereskedelmi, közlekedési és közoktatási fejlődésének adataival. Példányunk fűzése az utolsó íveknél kettévált, az utolsó levélen kisebb sérülés. BOEH III, 1083. Fűzve, borító nélkül, enyhén foltos címlappal.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/2/3284445.jpg)
![Baustatut giltig auf dem Gebiete der königl[ichen] Freistadt Oedenburg. [Sopron] Oedenburg, 1900. Druck von Gustav Röttig. 137 + [9] p. + 1 térkép (színes, kihajtható). Egyetlen kiadás. Sopron szabad királyi város német nyelvű építési szabályzata. A 391 paragrafusból álló rendelkezés többek között szabályozza az udvarok méreteit, az erkélyek építését és a felhasználható építőanyagokat, valamint eltérő szabályozást léptet életbe a város építési övezeteiben. A melléklet színes térkép Sopron építési övezetbeosztását ábrázolja, 1:5000 méretarányban, kerületenként eltérően magyar vagy német nyelvű feliratozással. Példányunk fűzése a térkép előtt kettévált. Fűzve, enyhén sérült kiadói borítóban. Rendkívül ritka.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/2/3287861.jpg)
