Ortega Y Gasset, José: A szerelemről. José Ortega Y Gasset emlékedései. Német nyelvből Szentkuty Pál fordította. A borítólapot Fenyves Sándor tervezte. (Budapest, 1942). Bibliotheca (Sylvester Rt.) [3]-231 + [1] p. Első magyar kiadás. José Ortega Y Gasset (1883-1955) spanyol filozófus, esztéta, morál- és történelemfilozófus, a filozófiai esszé nagymestere. A két világháború közötti magyar esszéírókra, Halász Gáborra, Szerb Antalra, Németh Lászlóra, Cs. Szabó Lászlóra, Hamvas Bélára és később Bibó Istvánra igen jelentős hatással volt. Legnevezetesebb műve, az 1930-ban napvilágot látó ,,La rebelión de las masas" című kötete 1938-ban jelent meg magyar fordításban, ,,A tömegek lázadása" címen. Jelen kötete kisebb történeti és művészeti írásainak gyűjteménye, egyben a második magyar Ortega-kötet. A tartalomból: A nő hatása a történelemre - Salome esete - Beszélgetés golfozókkal a Dharmáról - Vázlatok a szerelemről: A szerelem Stendhalnál. Szerelem, extázis, hipnózis. A szerelmi kiválasztás - Hallgatás, a nagy brahman. Az első előzéken elhelyezve az eredeti illusztrált kiadói első borító. Az első néhány ív leveleinek alsó sarkán apró foltosság. Feliratozott kiadói egészvászon kötésben. Jó példány.
Nietzsche, [Friedrich] Frigyes: Zarathustra. Mindenkinek és senkinek se való könyv. Írta Nietzsche Frigyes. Fordította Fényes Samu. Négy részben. Budapest, 1907. A fordító kiadása (Révai és Salamon ny.) 414 + [2] p. Első magyar kiadás. Friedrich Nietzsche (1844-1900) német filozófus harmadik korszakának nyitó műveként írta meg talányos nyelvezetű, prózaversekben bővelkedő filozófiai művét, a Zarathustrát, morál-ellenes filozófiája alapvetését. A Zarathustra metaforákban bővelkedő szövege könnyen félreértelmezhető, de az bizonyos, hogy Nietzsche gondolkodásának számos eleme itt merül fel erős igénnyel, vallás- és morálkritikája, az emberfeletti ember eszméje, a célelvű fejlődést tagadó örök visszatérés gondolata, illetve a hatalom akarásának mint alapelvnek koncepciója. A Zarathustra-aforizmák fő célpontja a morális jelszavak hangoztatása mentén kiépült mindenkori hatalmi struktúra, ekként pedig üzenetei sokszor fölöttébb aktuálisnak tűnnek. A filozófus későbbi önéletrajzi írásában, az Ecce homo-ban a Zarathustrát élete fő művének tekintette. A négy részben íródott munka 1883-1885-ben jelent meg. Kötetünk a mű első magyar fordítása, egyben az egyik első magyar Nietzsche-fordítások közül való. A címlapon régi tulajdonosi bejegyzés, példányunk néhány levelének fűzése meglazult. Korabeli félvászon kötésben. Jó példány.