cca 1373-1460 Lap egy isztriai konfraternitás lajstromkönyvéből. A konfraternitások vallásos társulatok voltak a közép- és kora újkorban, amelyeknek egyaránt lehettek egyházi és világi tagjai. A lapon több egyházi személyt (plébánost, diakónust) is említenek. A bejegyzések nagyrészt a konfraternitás tagjainak halálát rögzítik, de vannak benne tagfelvételről szólóak is. Az első oldal tetején lévő évszám azaz az első bejegyzés 1373-as -- de nem lehet kizárni, hogy nem maradt-e le véletlenül egy század, mert a bejegyzések zöme 1400-as évekbeli. Az is világosan látszik, hogy később is használták, mert sok a 17. századi bejegyzés is, az utolsó 1654-es. Két név beazonosítható az 1543-ban elhunyt Fiorbona, Iustina de Vascotto lánya anyjával együtt néhány évvel korábban szerepel egy végrendeletben, amely Isolán kelt -- ez alapján valószínűleg valamelyik isztriai konfraternitásról lehet szó, talán Isolában vagy Capodistrián (ma mindkettő Szlovániában, Izola, ill. Koper néven). Pergamen, két kézzel beírt oldal 24x35 cm / cca 1373-1460 Sheet from the register book of an Istrian confraternity. Confraternities were religious associations in the Middle and Early Modern Ages, which could have both ecclesiastical and secular members. Several church figures (parish priest, deacon) are also mentioned on the page. The entries mostly record the death of members of the confraternity, but there are also entries about membership. The year at the top of the first page, i.e. the first entry, is 1373 -- but it cannot be ruled out that a century was accidentally left out, because most of the entries are from the 1400s. It is also clear that it was used later, because there are many entries from the 17th century, the last one from 1654. Two names can be identified: Fiorbona, the daughter of Iustina de Vascotto, who died in 1543, appears together with her mother a few years earlier in a will dated in Isola - based on this, it is probably a question of one of the Istrian confraternities, perhaps in Isola or Capodistria (today both in Slovenia, Izola and Koper named). Parchment, two handwritten pages
1817 Pozsony vármegye közgyűlése a Győr-Újvárosban élő Csaplár János kérésére igazolja, hogy a Csaplár nemzetség Pozsony vármegyében volt honos és nemességgel rendelkezik, ezért a kérést a bizonyító dokumentumok alapján elfogadják és az illetőt a Nemesség Lajstromába bejegyzik. A megyei alispán, a főjegyző, a szolgabíró és az esküdtek aláírásával és a megye pecsétjével (a papírfelzet hiányzik). A végén Győr vármegye főjegyzőjének 1818-as bejegyzésével, igazolandó, hogy a végzést felolvasták Győr vármegye közgyűlésén 1818. április 14-én
cca 1841 A Hochárd (Houchárd) család tagjainak az erdélyi országgyűléshez benyújtott, nemesség (címeres levél) elnyerésére vonatkozó kérelme. Az iratot az erdélyi országgyűlés elnökéhez, báró magyar-gyerő-monostori Kemény Ferenchez, illetve az Erdélyi Fejedelemségbeli karokhoz és rendekhez címezték. Az összesen 14 oldal terjedelmű szövegben részletesen leírják a család történetét (francia eredetű család, melynek ősei nemességgel bírtak, azonban reformátusokként a XIV. Lajos alatti vallási üldözések miatt kénytelen voltak Franciaországból elbujdosni; a kérelmezők nagyapja, Hochárd Izsák gróf Teleki József meghívására 1776-ban települt Marosvásárhelyre, hogy ott tanári állást vállaljon), valamint különböző tagjainak érdemeit (a kérelmezők közül Hochárd József a marosújvári sóbányánál szerzett képesítést, később kolozsvári, majd parajdi sóbányanagy volt; Hochárd Károly katonai pályára lépett, ahol 8 év gyalogezredbeli szolgálat után huszárőrmesteri rangig jutott; Hochárd Ferenc pedig a Selmecbányai Bányászati és Erdészeti Akadémián folytatott tanulmányokat, később a trieszti hajózási akadémiát elvégezve dunai gőzhajókapitány lett). A felsorolt érdemekre hivatkozva kérelmezik, hogy az országgyűlés a család férfitagjait (Hochárd József, Károly, Lajos, Ferenc, Eduárd és Sándor), illetve leánytestvéreiket (Katalin és Karolina) címeres nemeslevél elnyerésére felajánlja. Több oldalon a szöveg mellett, illetve a szövegben korabeli feljegyzések, javítások és kiegészítések találhatók. Keltezés nélkül, azonban feltételezhető, hogy az irat Marosvásárhelyen, 1841-ben, vagy az azt követő egy-két évben kelhetett (a szöveg egy ponton hivatkozik az Erdélyi Híradó c. kolozsvári újság 1841. évi 24. számára). Korát tekintve megkímélt állapotban, fűzés nélkül.
1847 A pozsonyi Országgyűlésre küldött Ugocsa vármegyei követeknek szóló utasítások és mellékelt levél 10 beírt oldalon. A dokumentumban a reform országgyűlésen felmerült javaslatokra vonatkozó véleményeket írják le, Erdéllyel való Unió, zsidók polgárjoga, közteherviselés, József Nádor műegyetem alapítása, stb.
1854 Tarnopol, Ruzitska Ede (Eduárd) (1832-1896) 1848-49-es honvédtiszt, a szabadságharc egyik legfiatalabb honvédtisztjének saját kezű levele menyasszonyához, későbbi feleségéhez, Pajor Antóniához (1832 ? 1897). "Szeretett egyettlen jó kis Tonikám!" megszólítással. Benne helyi (Tarnopol, Galícia) zsidó család izraelita esküvőjére vonatkozó érdekes sorokkal, valamint a helyi katonaság (Lemberg (Lviv) vasútépítésre való vezénylésével. Szakadt, későbbi ceruzás bejegyzéssel az első oldalon, 2 sztl. lev, 4 beírt oldal.
1860 Buda (Ofen), főkormányzósági titkári kinevezés ribári Ribáry József (1825-1901) jogász, későbbi miniszteri tanácsos és főrendiházi tag részére; Benedek Lajos (Ludwig von Benedek) (1804-1881) császári-királyi táborszernagy, Magyarország katonai és polgári kormányzója (1860. ápr. 19. - okt. 20.) autográf aláírásával (az 1848-49-es szabadságharcban a császári hadsereg egyik tábornoka; az 1866. évi porosz-osztrák háborúban az osztrák császári csapatok főparancsnoka, a königgrätzi csatában Helmuth von Moltke porosz tábornokkal szemben elszenvedett vereségéig, amely a háború és egyben katonai karrierje végét is jelentette); 15kr okmánybélyeggel, "K. k. General Gouvernement des Königreichs Ungarn" szárazbélyegzővel
1861. Az országgűlés összehívásáról rendelkező császári levél Nagykároly városának címezve. Ferenc József császár autográf aláírásával, ezen kívül báró Vay Miklós (1802-1894) kancellár, főispán, később főrendiházi elnök, koronaőr, és Zsedényi Eduárd (1804-1879) politikus, országgyűlési követ aláírásaival; uralkodói szárazpecséttel
Az 1861-es magyarországi országgyűlést (1848-49 után a második) Ferenc József azért hívta össze, hogy az általa kiadott októberi diplomát illetve a februári pátenst a birodalma egészén, így Magyarországon is keresztülvigye. Ennek kapcsán rendezték meg az 1861-es országgyűlési választásokat; az ezen mandátumot szerzők (alább) aztán a képviselőházban foglaltak helyet. Rajtuk kívül működött még egy felsőház is melybe származási, illetve korábbi érdemeik alapján hívtak be többnyire főnemeseket, illetve köznemeseket és főkatonákat (akik többnyire szintén főnemesi származásúak voltak). A felsőházba csak meghívás útján lehetett bekerülni. Mivel Ferenc József 1860 októberében, illetve 1861 februárjában írt politikai szándékait az országgyűlés végül elutasította, a császár a parlamentet még az év vége előtt feloszlatta.
1867 A pesti Állatkert részvényeinek jegyzésére felhívó levél Kubinyi Ágoston (1799-1873) múzeumigazgató, természettudós, régész, az MTA tagja és Csíktaplocai Xántus János, (1825-1894) igazgató, természettudós, utazó, néprajzkutató, autográf aláírásaival
1868 Kossuth Lajos (1802-1894) államférfi (az 1848-49-es forradalom és szabadságharc idején a Batthyány-kormány pénzügyminisztere, a Honvédelmi Bizottmány elnöke, Magyarország kormányzó-elnöke) autográf aláírása tértivevényen (Öcsödről Torinóba neki küldött levélről), 2x5kr bélyeggel, "ÖCSÖD", ill. a hátoldalon "VENEZIA" - "ÖCSÖD" bélyegzéssel
1868 Deák Ferenc (1803-1876) államférfi, miniszter autográf levele Pestről néhai Nagy Sándor zalamegyei királyi főszámvevő lányának felvétele ügyében a Magyar Gazdaasszonyok Egyletéhez. Egy beírt oldal, a levélhez mellékelve az özvegy folyamodványa, melynek elintézéséhez Deák ajánlását adja. A folyamodvány három beírt oldalas. Hozzá Deák Ferenc korabeli vizitkártya fotója.
1868 Deák Ferenc (1803-1876) államférfi, miniszter névjegykártyája, az egyik szélén papírlapra ragasztva (felhajtható), rajta autográf soraival és aláírásával, a papírlapon más személy későbbi (1876), német nyelvű soraival, papírlap: 10x9 cm
The bids are accepted according to the following bid increments:
up to 1.000 HUF
100 HUF
up to 5.000 HUF
200 HUF
up to 10.000 HUF
500 HUF
up to 20.000 HUF
1.000 HUF
up to 50.000 HUF
2.000 HUF
up to 100.000 HUF
5.000 HUF
up to 200.000 HUF
10.000 HUF
up to 500.000 HUF
20.000 HUF
up to 1.000.000 HUF
50.000 HUF
over 1.000.000 HUF
100.000 HUF
Filter auction items
News
44 Major Auction:
From 10 April to 10 May
Viewing: from 28 April to 8 May
Hungarian philately (1-380) on Live online auction on 10 May from 9:30 am CET
Item pick up from 13 May
Our office is closed on 12 May.
Payment deadline is 20 May
Pay-off from 26 May
Darabanth Auction House
