1907 Jászai Mari (1850-1926) színésznő autográf levele Gerő Ödön (1863-1939) művészeti újságíró, szerkesztőnek Szovátáról. A levélben egy mellékelt kéziratról beszél, melyről az író véleményét kéri. "Nem volnék asszony, koca író - valamiben legalább fiatal és kezdő - ha nem volnék kíváncsi már most a véleményére?" feltehetőleg A tükröm c. 1908-ban megjelent könyve kéziratáról van szó. "Nem tudom milyen - csak azt tudom,hogy egyetlen szava vagy gondolata sem lopott." Két beírt oldalon
1909 november 11-én a függetlenségi párt kettészakadása alkalmával az anyapártban bent maradt Justh Gyula elnöksége alatt álló, valamint az ehhez csatlakozott balpárt Szappanos István elnöksége alatti a nemzeti bank külön vámterület, általános titkos községenkénti választójog álláspontjára helyezkedett igazi függetlenségi képviselők, főispánok arczképgyűjteménye. Nagyméretű tabló fotó, a fent említetteken kívül alelnökként többek közt alelnökként gróf Batthyány Tivadar (1859-1931), Kisfaludi Madarász József (1814-1915), gróf Batthyány Pál (1860-1934), Balla Aladár (1867-1935), valamint Hock János (1859-1936), Farkasházy Zsigmond (1874-1928), gróf Teleki Árvéd (1865-1942) és sokan mások portréival, összesen több mint 100 arcképpel. Lap alján további apró betűs kézzel írt szöveggel : "Ez a kép a közvélemény megnyilatkozása (...) Ez a kép az Országos Függentlenségi és 48as Kossuth Lajos Párt körbe függesztenő ki, ha bármely ok miatt a körből elhelyeztetnék vagy ha a párt megszűnik, mert meg fog szűnni akkor midőn az Ország elérte a teljes függetlenségét, akkor e kép Justh Gyula, esetleg örököse birtokát képezze. 1911. márczius hó 20-ikán, Mészáros Károly". Üvegezett fa keretben. Sérült. 37,5x58 cm
1909 Wilhelm Friedrich Ostwald (1853-1932) Nobel díjas német kémikus, a fizikai kémia úttörője autográf levele és kézirata. A levelezőlapra írt levélben egy osztrák tudóst kér arra, hogy segítsen a mellékelt, az oktatásról szóló, 10 oldalas kéziratát egy magyar újságban megjelentetni. / Autograph letter and article of Wilhelm Friedrich Ostwald (1853-1932) Nobel-prize chemist. In the letter he requests the addresse, an Austrian scholar to put his article about education in a Hungarian magazine. 10+ 1 pages.
cca 1910 Ágai Adolf ( Rosenzweig Adolf 1836-1916) autográf sorai névjegykártyáján Gerő Ödön (1863-1939) a Pesti Hírlap szerkesztőjének, melyben jelzi, hogy "szerda estére egy régi próféta estéjére lévén hivatalos (Széder estéje, Messiás úrral a színfalak mögött) az új próféta reb Ibsen estéjén" felesége nem tud részt venni + egy boríték
cca 1910 Balázs Béla (1884- 1949) költő, író, filmesztéta, filmrendező, filmfőiskolai tanár autográf levele Gerő Ödön (1863-1939) újságíró, műkritikusnak, melyben meghívja előadása főpróbájára és hivatkozik egy a Művészházban való találozásra.
1911 Georg Biermann (1880-1949) német művészettörténész, lap- és könyvkiadó autográf levele Gerő Ödön műkritikusnak fejléces papíron, amelyben említést tesz arről, hogy Nemes (feltehetően Nemes Marcell műgyűjtő) és Szinyei (Merse Pál) megjelenési lehetőséget kapnak a Lipcsében megjelenő Illustrierte Zeitungban, Nemesnek külön is írni fog és említést tesz Hatvanyról is (Hatvany Lajos vagy Ferenc). Levelét "Grüssen Sie alle Japaner!" üdvözlettel zárja, azaz a Japán Kávéház asztaltársaságának küldi üdvözlő sorait. Biermann többek közt a Cicerone és a Monatshefte für Kunstwissenschaft kultúrális-művészeti lapokat adta ki. 1911-ben jelent meg a Klinkhardt&Biermann kiadónál Lázár Béla Szinyei Merse Páról írt könyve német nyelven./ Autograph letter of Gerorg BIermann, Leipzig, German art historian and editor of the magazines Cicerone and Monatshefte für Kunstwissenschaft to Edmund Gerö, Hungarian journalist, critic.
1911 Prohászka Ottokár (1858-1927) római katolikus pap, író, autográf levele, melyben elfoglaltságára hivatkozva elutasít egy felkérést Gerő Ödön (1863-1939) esztétának küldve.
1913 Jászi Oszkár (1875-1957.) társadalomtudós, szabadkőműves, politikus, később a Magyar Nemzeti Tanács tagja, a Károlyi-kormány minisztere saját kézzel írt levele "Kedves és tisztelt barátom!" megszólítással, melyben értesíti Lesznai Annával kötött házasságáról. "Remélem és kívánom, hogy életem ez a fordulata, a közös domesztikált sors még szorosabbra fűzze a jövőben barátságunkat"
Ady Endre (1877-1919) Én jó Hiszekegyem című versének autográf kézirata, két lap. A vers a Nyugat 1914.évi 16-17. számában jelent meg először, majd az Utolsó Hajók c kötetben került publikálásra. A vers Boncza Berta, Csinszka (1894-1934) által feliratozott papírral borítva, a felirat tanúsága szerint karácsonyi ajándék volt Gerő Zsófiának (1895-1966), a kor ismert irodalom és művészeti kritikusának, Gerő Ödön (1863-1939) lányának 1927 Karácsonyán.
Adyt és Gerőt szoros szálak fűzték össze az irodalmi életben. Emellett mindketten szabadkőművesek voltak.és Ady ajánlkozott Gerő Világosság c, haladó, szabadkőműves hátterű folyóiratának munkatársa lenni, azonban a Nyugathoz kötő szerződése ezt nem engedte, és Gerő sem ajánlott neki állandó státuszt.
1914 március, Kernstok Károly (1873-1940), Vaszary János (1867-1939), Kosztolányi-Kann Gyula (1868-1946), Rippl-Rónai József (1861-1927) festőművészek és Vedres Márk (1870-1961) szobrász autográf aláírásaival ellátott képeslapja Bécsből Gerő Ödön (1863-1939) újságíró, műkritikusnak küldve. 1914 márciusában modern magyar képzőművészeti kiállítás nyílt a Monarchia fővárosában, a budapesti Művészház a bécsi Künstlerhausban állíthatott ki. A tárlaton résztvevő művészek közül Rippl-Rónai, aki többek közt "Kossuth imádó Rippli bácsi" alkotásával szerepelt a kiállításon, az állami nagy aranyérmet, Vedres Márk az állami kis aranyérmet nyerte el. Vaszary többek közt kapitális főművével, az "Álarcosbál" c. festményével szerepelt a tárlaton. Kernstok mellett a Nyolcak további tagjai is részt vettek a kiállításon: Czigány Dezső, Márffy Ödön és Orbán Dezső. Külön rövid üdvözlő sorokkal Kernstok, Kosztolányi-Kann és Rippl-Rónai részéről valamint Vaszaryné aláírásával.
Darabanth Auction House
