Szent David kiralynak és profetanak szaz ötven 'soltari. A' ...

Szent David kiralynak és profetanak szaz ötven 'soltari. A' Frantzia Nótáknak és Verseknek módjokra, Magyar Versekre fordíttattak és rendeltettek Szentzi Molnar Albert által. (1794).
[Utrecht] [Ultrajektomban, 1794.] [Altheer Janos által] [3]-365 + [15] p.
A nemzeti nyelvű protestáns istentiszteleteknek már a XVI. századtól részévé vált a zsoltárok gyülekezeti éneklése. A Zsoltárok könyve 150 zsoltárát Európa-szerte francia reformátorok - Theodore de Béze és Clément Marot - éneklés céljára átalakított zsoltár-parafrázisaiban énekelték. Szenczi Molnár Albert (1574-1634) református lelkész, műfordító, zsoltárfordító külföldi iskolázása idején ismerkedett meg a francia dallammenetekre épülő genfi zsoltárokkal. A tudós műfordító jórészt a genfi zsoltárok német fordítása alapján dolgozott, munkáját hat hónap alatt, 1606 szeptemberében fejezte be, genfi zsoltárkönyve pedig először "Psalterium Ungaricum: Szent David Kiralynac es Prophetanac Szaz oetven Soltari" címen jelent meg (Hernborn, 1606). A református gyülekezeti éneklés céljaira kiadott, kottákkal ellátott énekeskönyv számos újrakiadást élt meg, későbbi kiadásaihoz pedig rendre csatlakozott 8-10 magyar szerzőjű, szintén kottával ellátott gyülekezeti ének (közöttük Szenczi Molnár saját éneke 'Minden-nemü háborúság ellen' címmel). Kottákkal ellátott kötetünkben a 150 zsoltárt 10 magyar könyörgés követi, majd a szintén Szenczi Molnár Albert által fordított Heidelbergi kátéból való személyes hálaadások és könyörgések szövege zárja a kötetet. Oldalszámozáson belül néhány fametszetű könyvdísszel.
Kiválóan olvasható, éles kontúrú, utrechti kiadásból származó példányunkból hiányzik a címlap, illetve az utolsó nyomtatott levél, ezt leszámítva kötetünk teljes. Az előzéken 1797-ből származó tulajdonosi könyvjegy: 'Vajkó Juliánnáé, 1797', valamint tulajdonosi sort alkotó tulajdonosi bejegyzések. Az enyhén rozsdafoltos első előzék fűzése meglazult, a belív néhány levelén apró, halvány foltosság.
Aranyozott, festett, enyhén sérült, kissé kopott korabeli pergamenkötésben, aranyozott festésű lapszélekkel. Jó példány.