[Folyóirat] Magyar Futár. Politikai hetilap. Szerkeszti: Rajniss Ferenc. II. évfolyam, 7. szám. (1942. február 12.) Budapest, 1942. Stádium Rt. ny. Folio. 21 + [3] p. A Rajniss Ferenc szélsőjobboldali újságíró, közgazdász, szociálpolitikus főszerkesztésével megjelenő képes politikai hetilap 1941. május 29-e és 1944. december 6-a között jelent meg, erősen németbarát szellemben. Jóllehet első lapszámában a lap pártoktól függetlenként, az összmagyar szociális összefogás híveként határozta meg magát, álláspontja igencsak közel esett az éppen ellenzékben levő, szélsőjobboldali (bár nem nyilas irányzatú) Imrédy Béla-féle Magyar Megújulás Pártjához. Felvételekkel és rajzokkal gazdagon illusztrált lapszámunk a laktanyabeli élet idilli képeivel szítja a hazafiságot és a háborúhoz való pozitív hozzáállást; rövid képriportot szentel a gárdonyi nádaratásnak; majd heti hírkommentárjában az angol diplomácia és a hazai szociáldemokrata vezetők ellen szónokol. A főként a háborús helyzettel foglalkozó lap legfontosabb hadszíntérként a japán győzelmek helyszínét, Szingapúrt és Burmát mutatja be, győzelmi jelentéseket ad az olasz légierő Földközi-tengeri tevékenységéről, illetve Rommel 1942 januárjában induló előrenyomulásáról. Az afrikai és kelet-ázsiai hadszíntérrel ellentétben meglepően kevés szó esik a szovjet frontról (1941/1942 fordulóján a német villámháborús tervek elakadtak, Moszkva előterében pedig állóháború alakult ki). A lap a Bárdossy-kabinetre rótt német követelésekről sem ír: a 2. magyar hadsereg frontra küldéséről 1942 januárjában határoztak, mozgósítására azonban csak hónapokkal később, 1942 áprilisa és júniusa között történik meg - amiről lapszámunk értelemszerűen még nem tudhat. "A hét térképe" című rovatban a tengelyhatalmak kelet-ázsiai győzelmeinek térképe, rajta a Brit-India felé áttörést sugalló Burma térképe. A belív utolsó oldalán művelődéstörténeti rovat, a hátsó borító belső oldalán Dinnyés Károly grafikus antiszemita tendenciájú politikai karikatúrái. Kiadványunk szerepel az Ideiglenes Nemzeti Kormány által 1945-ben betiltott művek jegyzékén. Néhány levélen apró szakadásnyomok, enyhe lapszéli gyűröttséggel, a hátsó fedőborítón enyhe foltosság az alsó sarokban. Fűzve, kétszínnyomású, illusztrált, enyhén sérült kiadói borítóban.
[Folyóirat] Magyar Futár. Politikai hetilap. Szerkeszti: Rajniss Ferenc. II. évfolyam, 30. szám. (1942. július 22.) Budapest, 1942. Stádium Rt. ny. Folio. 22 + [2] p. A Rajniss Ferenc szélsőjobboldali újságíró, közgazdász, szociálpolitikus főszerkesztésével megjelenő képes politikai hetilap 1941. május 29-e és 1944. december 6-a között jelent meg, erősen németbarát szellemben. Jóllehet első lapszámában a lap pártoktól függetlenként, az összmagyar szociális összefogás híveként határozta meg magát, álláspontja igencsak közel esett az éppen ellenzékben levő, szélsőjobboldali (bár nem nyilas irányzatú) Imrédy Béla-féle Magyar Megújulás Pártjához. Felvételekkel és rajzokkal gazdagon illusztrált lapszámunk a hazai aratás idilli képsoraival indít, majd hadi és politikai tartalmat közöl. A heti eseménykrónikában a márciusban menesztett, háborúba lépő Bárdossy-kabinetet felváltó Kállay-kormány kap vitriolos kritikát, mivel politikájában összmagyar szociális összefogás helyett ismételten csak vég nélküli politikai szólamokat vél felfedezni. A pesti korzó elhagyatottsága kapcsán antiszemita tendenciájú sajtópolémiába kezd a heti belföldi eseménykrónika névtelenül maradó szerzője. Jelentősebb képanyag számol be a doni frontra frissen megérkező 2. második hadsereg mindennapjairól. A háborús hírekben a szovjet és az észak-afrikai front szerepel nagyobb arányban: 1942 nyarán Harkov közelében kisebb német győzelem született, Rommel pedig az év júliusában eljutott El Alameinig, Alexandria és Kairó kapujáig. "A hét térképei" című rovat e két hadszíntér térképeit közli. A belív utolsó oldalán művelődéstörténeti rovat, a hátsó borító belső oldalán Dinnyés Károly grafikus angolszász ellenes és antiszemita tendenciájú politikai karikatúrái. Kiadványunk szerepel az Ideiglenes Nemzeti Kormány által 1945-ben betiltott művek jegyzékén. Néhány levélen apró szakadásnyom, enyhe lapszéli gyűröttséggel. Fűzve, kétszínnyomású, enyhén sérült kiadói borítóban.
Vízügyi Történeti Füzetek 3 db száma: A szegedi árvíz 1879. (Adalékok a Tisza-szabályozás történetéhez).; Botár Imre - Károlyi Zsigmond: Vásárhelyi Pál, a Tisza-szabályozás tervezője.; Csath Béla: A Zsigmondyak szerepe a magyar vízkutatás és fúrás történetében. Bp., 1969-1983, Vízdok, 80 p.; 76 p.+ 1 (kihajtható térkép) t.; 100 p. Kiadói papírkötés, változó állapotban.
Történelmi könyvtár. Kolligátum. Áldor Imre: A franczia forradalom története. + Csukássi József: Bismark. Élet és jellemrajz. Lázár Gyula: Lykurgos és Solon vagy két törvényhozó az ó-korból. Bp., 1878. Franklin. 112, 110, 125p. Korabeli erősen sérült félvászon kötésben
Kubinyi András: Budai Kakas János és történeti feljegyzései. (Dedikált.) [Budapest, 1971]. [Budapesti Történeti Múzeum - Ny. n.] 59-79 + [1] p. Egyetlen önálló kiadás. Dedikált: "Szamos Gyurkának régi barátsággal: András". Kubinyi András (1929-2007) történész, régész, középkorász, a Budapesti Történeti Múzeum Középkori Osztályának vezetője. Rövid cikkében Budai Kakas János (1483-1517 után), a Krakkóban és Bolognában tanult egyházjogi doktor, egri iskolamester, pécsi kanonok és nem mellesleg az első, személyében is ismert magyar naplóíró életpályáját ismerteti, majd latin nyelvű naplóbejegyzéseit ismerteti. A naplóbejegyzésekből, illetve a tanulmányból a Jagelló-korszak értelmiségi életpályájának egy lehetséges modellje rekonstruálható. [Különlenyomat a Tanulmányok Budapest múltjából című sorozat XVIII. kötetéből.] Prov.: Szamos György történész, antikvárius. Fűzve, gerincén vászoncsíkkal erősített korabeli borítóban, jó példány.
Kollin Ferenc: Prager-könyvek az antifasizmus és a népfront-politikai szolgálatában. (Dedikált.) (Budapest, 1969). (Akadémiai Nyomda). 239-252 p. Egyetlen önálló kiadás. Dedikált: "Szamos Gyuri kollegámnak őszinte tisztelettel: Kollin Ferenc. 1970. január 21". Kollin Ferenc sajtótörténész, antikvárius rövid cikke a mindössze öt évig, 1934 és 1938 között működő, szociáldemokrata irányzatú pozsonyi magyar kiadó, az Eugen Prager Könyvkiadó kiadáspolitikáját ismerteti. A tulajdonos, Prager Jenő a Tanácsköztársaságban vállalt szerepe után Bécsbe emigrált, majd Prágába tette át működése színhelyét: innen igazgatta pozsonyi könyvkiadója munkáját. A rövid, néhány szövegközti felvétellel illusztrált munka korjellemző fordulatokkal magasztalja a könyvkiadó baloldali szemléletű politikai és irodalmi könyvkiadói tevékenységét (antifasiszta könyvek, fasizálódó-félfasiszta Magyarország). Ugyanakkor értékes könyvészeti adatokat oszt meg a kiadó irodalmi sorozatairól, politikai pamfleteiről és általánosságban a határon túli magyar könyvpiac kiadáspolitikájáról. Kollin Ferenc munkája később, jelentős kibővítést követően könyv formájában is megjelent, "A Prager Könyvkiadó története" címmel (Budapest, 1977). (Különlenyomat a Magyar Könyvszemle 1969/3. számából.) Poss.: Szamos György történész, antikvárius. Fűzve, feliratozott kiadói borítóban.
Hitler Adolf, a német nép vezérének és kancellárjának rádióbeszéde az olasz Badoglió kormány kapitulációjáról 1943. szeptember 10-én. (Bp., 1943, Centrum-ny.), 14+(2) p. Kiadói papírborítóban, fűzés nélkül, viseltes állapotban.
2 db az Osztrák-Magyar Monarchia pénzügyeivel foglalkozó kötet: [Karl von Czoernig-Czernhausen] Carl Freiherr von Czoernig: Systematische Darstellung des Oesterreichischen Budgets für 1862. Herausgegeben von der k. k. Direction der administrativen Statistik. Wien, 1862, Prandel & Meyer, 3 sztl. lev.+ 110+(2) p. Német nyelven. Kartonált papírkötésben, sérült, foltos borítóval, intézményi bélyegzőkkel, nagyrészt felvágatlan. + Oesterreichisches statistisches Handbuch für die im Reichsrathe vertretenen Königreiche und Länder. Herausgegeben von der k. k. Statistischen Central-Commission. Wien, 1888, K. K. Statistischen Central-Commission, 2 sztl. lev.+ 275+(1) p. Német nyelven. Félvászon-kötésben, intézményi bélyegzővel.
Spáczay Hedvig: Újabb adatok az egri vitézek és Losonczy Anna közötti viszályhoz. (Dedikált.) (Budapest, 1968). (Zrínyi Nyomda). 25 + [3] p. Egyetlen önálló kiadás. Dedikált: "Régi jó kollégáimnak, Szamos Györgynének és Szamos Gyurkának sok szeretettel és igaz barátsággal. Spáczay Hedvig. Bp. 1968. júl. 8". Kiadványunk a Gyula és Szigetvár eleste után megmaradt utolsó végvár, Eger 1588. évi anyagi és stratégiai helyzetét vizsgálja; a várvédők anyagi nyomorát, amely abból adódott, hogy a vár legendásan fukar, özvegyen maradt úrnője elsikkasztotta gondjára bízott vára védőinek fizetségét. (Különlenyomat a Hadtörténelmi Közlemények 1967. évi 2. számából.) Fűzve, feliratozott kiadói borítóban, az első borítón alul apró szakadásnyommal.
Jócsik Lajos: Iskola a magyarságra. Egy nemzedék élete húsz éves kisebbségben. (Bp., 1939), Nyugat, 178+(2) p. Egyetlen kiadás. Kiadói papírkötés, kissé viseltes, sérült, foltos borítóval, néhány kissé koszos lappal.
Darabanth Auction House
![[Folyóirat] Magyar Futár. Politikai hetilap. Szerkeszti: Rajniss Ferenc. II. évfolyam, 7. szám. (1942. február 12.) Budapest, 1942. Stádium Rt. ny. Folio. 21 + [3] p. A Rajniss Ferenc szélsőjobboldali újságíró, közgazdász, szociálpolitikus főszerkesztésével megjelenő képes politikai hetilap 1941. május 29-e és 1944. december 6-a között jelent meg, erősen németbarát szellemben. Jóllehet első lapszámában a lap pártoktól függetlenként, az összmagyar szociális összefogás híveként határozta meg magát, álláspontja igencsak közel esett az éppen ellenzékben levő, szélsőjobboldali (bár nem nyilas irányzatú) Imrédy Béla-féle Magyar Megújulás Pártjához. Felvételekkel és rajzokkal gazdagon illusztrált lapszámunk a laktanyabeli élet idilli képeivel szítja a hazafiságot és a háborúhoz való pozitív hozzáállást; rövid képriportot szentel a gárdonyi nádaratásnak; majd heti hírkommentárjában az angol diplomácia és a hazai szociáldemokrata vezetők ellen szónokol. A főként a háborús helyzettel foglalkozó lap legfontosabb hadszíntérként a japán győzelmek helyszínét, Szingapúrt és Burmát mutatja be, győzelmi jelentéseket ad az olasz légierő Földközi-tengeri tevékenységéről, illetve Rommel 1942 januárjában induló előrenyomulásáról. Az afrikai és kelet-ázsiai hadszíntérrel ellentétben meglepően kevés szó esik a szovjet frontról (1941/1942 fordulóján a német villámháborús tervek elakadtak, Moszkva előterében pedig állóháború alakult ki). A lap a Bárdossy-kabinetre rótt német követelésekről sem ír: a 2. magyar hadsereg frontra küldéséről 1942 januárjában határoztak, mozgósítására azonban csak hónapokkal később, 1942 áprilisa és júniusa között történik meg - amiről lapszámunk értelemszerűen még nem tudhat. "A hét térképe" című rovatban a tengelyhatalmak kelet-ázsiai győzelmeinek térképe, rajta a Brit-India felé áttörést sugalló Burma térképe. A belív utolsó oldalán művelődéstörténeti rovat, a hátsó borító belső oldalán Dinnyés Károly grafikus antiszemita tendenciájú politikai karikatúrái. Kiadványunk szerepel az Ideiglenes Nemzeti Kormány által 1945-ben betiltott művek jegyzékén. Néhány levélen apró szakadásnyomok, enyhe lapszéli gyűröttséggel, a hátsó fedőborítón enyhe foltosság az alsó sarokban. Fűzve, kétszínnyomású, illusztrált, enyhén sérült kiadói borítóban.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/4/3424432.jpg)
![[Folyóirat] Magyar Futár. Politikai hetilap. Szerkeszti: Rajniss Ferenc. II. évfolyam, 30. szám. (1942. július 22.) Budapest, 1942. Stádium Rt. ny. Folio. 22 + [2] p. A Rajniss Ferenc szélsőjobboldali újságíró, közgazdász, szociálpolitikus főszerkesztésével megjelenő képes politikai hetilap 1941. május 29-e és 1944. december 6-a között jelent meg, erősen németbarát szellemben. Jóllehet első lapszámában a lap pártoktól függetlenként, az összmagyar szociális összefogás híveként határozta meg magát, álláspontja igencsak közel esett az éppen ellenzékben levő, szélsőjobboldali (bár nem nyilas irányzatú) Imrédy Béla-féle Magyar Megújulás Pártjához. Felvételekkel és rajzokkal gazdagon illusztrált lapszámunk a hazai aratás idilli képsoraival indít, majd hadi és politikai tartalmat közöl. A heti eseménykrónikában a márciusban menesztett, háborúba lépő Bárdossy-kabinetet felváltó Kállay-kormány kap vitriolos kritikát, mivel politikájában összmagyar szociális összefogás helyett ismételten csak vég nélküli politikai szólamokat vél felfedezni. A pesti korzó elhagyatottsága kapcsán antiszemita tendenciájú sajtópolémiába kezd a heti belföldi eseménykrónika névtelenül maradó szerzője. Jelentősebb képanyag számol be a doni frontra frissen megérkező 2. második hadsereg mindennapjairól. A háborús hírekben a szovjet és az észak-afrikai front szerepel nagyobb arányban: 1942 nyarán Harkov közelében kisebb német győzelem született, Rommel pedig az év júliusában eljutott El Alameinig, Alexandria és Kairó kapujáig. "A hét térképei" című rovat e két hadszíntér térképeit közli. A belív utolsó oldalán művelődéstörténeti rovat, a hátsó borító belső oldalán Dinnyés Károly grafikus angolszász ellenes és antiszemita tendenciájú politikai karikatúrái. Kiadványunk szerepel az Ideiglenes Nemzeti Kormány által 1945-ben betiltott művek jegyzékén. Néhány levélen apró szakadásnyom, enyhe lapszéli gyűröttséggel. Fűzve, kétszínnyomású, enyhén sérült kiadói borítóban.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/4/3424437.jpg)
![Kubinyi András: Budai Kakas János és történeti feljegyzései. (Dedikált.) [Budapest, 1971]. [Budapesti Történeti Múzeum - Ny. n.] 59-79 + [1] p. Egyetlen önálló kiadás. Dedikált: "Szamos Gyurkának régi barátsággal: András". Kubinyi András (1929-2007) történész, régész, középkorász, a Budapesti Történeti Múzeum Középkori Osztályának vezetője. Rövid cikkében Budai Kakas János (1483-1517 után), a Krakkóban és Bolognában tanult egyházjogi doktor, egri iskolamester, pécsi kanonok és nem mellesleg az első, személyében is ismert magyar naplóíró életpályáját ismerteti, majd latin nyelvű naplóbejegyzéseit ismerteti. A naplóbejegyzésekből, illetve a tanulmányból a Jagelló-korszak értelmiségi életpályájának egy lehetséges modellje rekonstruálható. [Különlenyomat a Tanulmányok Budapest múltjából című sorozat XVIII. kötetéből.] Prov.: Szamos György történész, antikvárius. Fűzve, gerincén vászoncsíkkal erősített korabeli borítóban, jó példány.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/4/3421716.jpg)
![2 db az Osztrák-Magyar Monarchia pénzügyeivel foglalkozó kötet: [Karl von Czoernig-Czernhausen] Carl Freiherr von Czoernig: Systematische Darstellung des Oesterreichischen Budgets für 1862. Herausgegeben von der k. k. Direction der administrativen Statistik. Wien, 1862, Prandel & Meyer, 3 sztl. lev.+ 110+(2) p. Német nyelven. Kartonált papírkötésben, sérült, foltos borítóval, intézményi bélyegzőkkel, nagyrészt felvágatlan. + Oesterreichisches statistisches Handbuch für die im Reichsrathe vertretenen Königreiche und Länder. Herausgegeben von der k. k. Statistischen Central-Commission. Wien, 1888, K. K. Statistischen Central-Commission, 2 sztl. lev.+ 275+(1) p. Német nyelven. Félvászon-kötésben, intézményi bélyegzővel.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/4/3420014.jpg)
![Spáczay Hedvig: Újabb adatok az egri vitézek és Losonczy Anna közötti viszályhoz. (Dedikált.) (Budapest, 1968). (Zrínyi Nyomda). 25 + [3] p. Egyetlen önálló kiadás. Dedikált: "Régi jó kollégáimnak, Szamos Györgynének és Szamos Gyurkának sok szeretettel és igaz barátsággal. Spáczay Hedvig. Bp. 1968. júl. 8". Kiadványunk a Gyula és Szigetvár eleste után megmaradt utolsó végvár, Eger 1588. évi anyagi és stratégiai helyzetét vizsgálja; a várvédők anyagi nyomorát, amely abból adódott, hogy a vár legendásan fukar, özvegyen maradt úrnője elsikkasztotta gondjára bízott vára védőinek fizetségét. (Különlenyomat a Hadtörténelmi Közlemények 1967. évi 2. számából.) Fűzve, feliratozott kiadói borítóban, az első borítón alul apró szakadásnyommal.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/4/3421040.jpg)
