1830 - 1844 A reformkor 1830-1844 közötti törvényeinek hiteles kiadása...

1830 - 1844 A reformkor 1830-1844 közötti törvényeinek hiteles kiadásai az uralkodó magánlevéltárából. Provenance: IV. Károly, az utolsó magyar király hagyatékából. Az adott időszakban 4 országgyűlést tartottak, az egyes országgyűléseken hozott törvények külön-külön kötetben helyezkednek el. Az egyes kötetek a levéltárban elfoglalt helyüknek megfelelő ceruzás sorszámozással, illetve matricás sorszámozással vannak ellátva. 1) Az 1830. évi országgyűlésen hozott törvénycikkek (Articuli Diaetales Anni M.DCCC.XXX) A reformkori törekvések eredményeképpen ez az utolsó, kizárólag latin nyelven megjelent törvénykönyv. Sötétvörös bársonykötésben, aranyozott lapszélekkel, zöld moaré díszített belső fedlapokkal, 16 oldal, folio. Az uralkodó, I. Ferenc császár autográf, hitelesítő aláírásával, gróf Reviczky Ádám főkancellár és Bartal György királyi udvari tanácsos ellenjegyzésével. A kötet megbonthatatlanságát az osztrák császári ház fekete-sárga színeire festett zsinórozás biztosítja, melyet a császár viaszfelzetes pecsétje zár le. 2) Az 1832-36. évi országgyűlésen hozott törvénycikkek (Articuli Diaetales Anni MDCCCXXXVI - MDCCCXXXVI dik évi országgyűlési törvény czikkelyek.) Ez az első kétnyelvű, a törvényeket a latin mellett immár magyar nyelven is tartalmazó törvénykönyv. Két hasábosan, tükörfordításban tördelt, párhuzamosan a magyar és a latin szöveget tartalmazó nyomtatvány. Ezen az országgyűlésen hoztak határozatot az idén novemberben 175 éve felavatott Lánchíd megépítéséről, Magyarország és a Partium egyesüléséről, de jelentősnek mondható még a nemesi adakozás a Nemzeti Múzeum, a Ludovika és a Nemzeti Színház javára. Itt tették lehetővé a magyar nyelven történő pereskedést a Királyi Ítélőtábla előtt. Sötétvörös bársonykötésben, nyomott aranyozott díszítéssel - középen a magyar címerrel - , aranyozott lapszélekkel, csontfehér moaré díszített belső fedlapokkal, 145 oldal, folio. Az uralkodó, V. Ferdinánd császár autográf, hitelesítő aláírásával, gróf Reviczky Ádám főkancellár és Bartal György királyi udvari tanácsos ellenjegyzésével. Mindhárom aláíró kétszer is, mind a magyar, mind a latin nyelvű szöveg alatt is aláírta a dokumentumot. A kötet megbonthatatlanságát az osztrák császári ház fekete-sárga színeire festett zsinórozás biztosítja, melyet a császár viaszfelzetes pecsétje zár le. 3) Az 1839-40. évi országgyűlésen hozott törvénycikkek (Articuli Diaetales Anni MDCCCXL - MDCCCXL dik évi országgyűlési törvény-czikkelyek) Két hasábosan, tükörfordításban tördelt, párhuzamosan a magyar és a latin szöveget tartalmazó nyomtatvány. Ez az utolsó, még latin nyelven is írt törvénykönyv. Itt hoztak határozatot a magyar nyelv használatának további kiterjesztéséről, létrehozták a váltó törvénykönyvet, megalkották a kereskedelmi jogot és a csődtörvényt. Sötétvörös bársonykötésben, nyomott aranyozott díszítéssel - középen a magyar címerrel - , aranyozott lapszélekkel, zöld moaré díszített belső fedlapokkal, 243 oldal, folio. Az uralkodó, V. Ferdinánd császár autográf, hitelesítő aláírásával, gróf Mailáth Antal főkancellár és Bartal György királyi udvari tanácsos ellenjegyzésével. Mindhárom aláíró kétszer is, mind a magyar, mind a latin nyelvű szöveg alatt is aláírta a dokumentumot. A kötet megbonthatatlanságát az osztrák császári ház fekete-sárga színeire festett zsinórozás biztosítja, melyet a császár viaszfelzetes pecsétje zár le. 4) Az 1843-44. évi országgyűlésen hozott törvénycikkek (1844.-ik évi országgyűlési törvény-czikkelyek) Az első, kizárólag magyar nyelven megjelent törvénykönyv. A reformkor egyik legnagyobb vívmánya, a magyar nyelv államnyelvvé válása. Sötétvörös bársonykötésben, nyomott aranyozott szegéllyel, aranyozott lapszélekkel, zöld moaré díszített belső fedlapokkal, 36 oldal, folio. Az uralkodó, V. Ferdinánd császár autográf, hitelesítő aláírásával, gróf Mailáth Antal főkancellár és Szőgyény-Marich László királyi udvari tanácsos ellenjegyzésével. A kötet megbonthatatlanságát az osztrák császári ház fekete-sárga színeire festett zsinórozás biztosítja, melyet a császár viaszfelzetes pecsétje zár le. A teljes hitelesítéssel ellátott törvénykönyvek (uralkodói aláírás, uralkodói pecsét, a kancellár és a jegyző/udvari tanácsos ellenjegyzése) meglehetősen ritkák, a felbukkanó példányokból jellemzően egy, vagy több hitelesítői kellék is hiányzik. Ismereteink szerint az elmúlt évtizedekben az 1830.ik évi törvénycikkek egyszer, az 1836-ik évi törvénycikkek kétszer, az 1840.-ik évi törvények négyszer, az 1844.-ik évi törvények pedig kétszer kerültek elő aukciókon teljes körű hitelesítéssel. A Nemzeti Levéltár több, teljes sorozattal is rendelkezik, de nagy könyvtáraink egyikében sem található meg valamennyi fenti törvénykönyv teljes hitelesítéssel. A kötetek exkluzivitását fokozza a különleges provenance. A kötetek IV. Károly magánlevéltárából származnak, az ő közvetlen leszármazottja bocsájtotta árverésre IV. Károly több más volt tulajdonával együtt Ausztriában, ahol a jelenlegi tulajdonos megvásárolta. IV. Károly felmenőjének, Habsburg - Lotaringiai Károly Lajos főhercegnek ismert a saját példánya az 1840. évi törvényekből, ami 2016-ban tűnt fel a Stúdió antikvárium árverésén, ami egy számára ajánlott példány volt. (Az adott évi törvénykönyveket jellemzően ajánlással látták el a kötetek elején a meghozásában résztvevő főrendeknek, illetve a törvényeket megkapó hiteles helyeknek címezve, akik az adott példányt kapták.) Ez alapján valószínűsíthető, hogy IV. Károly e köteteket nem felmenőjétől, hanem mint a császári levéltár részeként örökölhette, így e kötetek korábban Ferenc József, ill. előtte V. Ferdinánd, illetve I. Ferenc császár tulajdonában állhattak.